Intelmek kezdőknek.
Rakétázni lakott területen TILOS! Attól messzebb, biztonságos távolságra szabad. Hogy mennyi az a „biztonságos távolság” arra mellékelek egy ábrát… Ugyan csak kerüld el a repülőterek környékét is. Hacsak nem rendelkezel tőlük is engedéllyel. Az állattartó, és ipari telepektől is tarts távolságot. Az indítóhely környezetéből távolíts el minden éghető anyagot. pl.: Ne indíts rakétát érett, száraz búzatábla mellől sem. Szóval csak józan ésszel!
A modellrakéta indításhoz Magyar országon légtér engedély kell! A drónos applikáció nem jó erre. Nyilván irreális egy 30-80 grammos kartonpapír játékrakéta elindításához 40 nappal korábban, 50ezer forintért légtér engedélyt igényelni. De tudjatok róla hogy az bizony kell(ene). Én itt nem bíztatok senkit szabálysértés elkövetésére. Mindenkinek magának kell ezt eldöntenie…. De a nagyobb teljesítményű rakétákhoz már elengedhetetlen a légtér engedély! (józan ész) Indítás előtt győződj meg róla hogy nincs e a légtérben semmilyen légi jármű. Itt most nem a 10km. magasan repülő utasszállítóra gondolok természetesen. Jó ha ismered a terület tulajdonosát, és a mezőőrt. Mielőtt indítasz esetleg beszélj velük, hogy tudjanak rólad. A jó kapcsolat fontos, és kellemetlenségektől kímélheted meg magadat. Ne taposd le a terményt ha rakéta után mész! Haladj a traktor nyomban, és csak a rakéta közelében térj le róla. Senki sem szereti ha kárt okozol a földjében.
Az indítási területen ne legyenek nagyobb fák. A fák szinte vonzzák a rakétákat. J Nézd meg az aktuális szélirányt, és úgy indítasd a rakétákat, hogy várhatóan hová fog vissza érkezni. Magas búza, kukorica, repce, stb. közelében ne rakétázz. Ha bele esik elnyeli nyom nélkül, ejtőernyővel együtt! A nagyobbakba használj GPS nyomkövetőt. Az később elengedhetetlen lesz.
Addig ne építs önállóan rakétát amíg nem vagy tisztában a nyomáspont, és a súlypont fontosságával, és kiszámításával. Különben ön és közveszélyes lehetsz!
Elsőre vásárolj gyári kész rakétát, vagy rakéta építő készletet. Az ki van számolva, és biztonságos. Jól, és egyenesen fog repülni. Nem ér vele csalódás sem. Az induló készlet ára 25-30 ezer forint indító állvánnyal együtt.
A kisebb kezdő rakéta motorok (hajtóművek) P1-es pirotechnikai besorolásba tartoznak. Ilyet bárki vásárolhat aki elmúlt 18 éves. És ezek egész évben szabadon használhatóak. A (szabadon) szót értsd feljebb.. Ezeket web áruházban meg lehet venni, a rakétával együtt.
Kezdőkhöz...
Moderátor: Almasi Csaba
-
Almasi Csaba
- Hozzászólások: 6
- Csatlakozott: 2025 jún. 29, 11:07 am
- Tartózkodási hely: Budapest
-
Almasi Csaba
- Hozzászólások: 6
- Csatlakozott: 2025 jún. 29, 11:07 am
- Tartózkodási hely: Budapest
Re: Kezdőkhöz...
Hogyan kezdjük el?
Modell rakéta működése
A működése rendkívül egyszerű. A begyújtott rakéta motorból nagy sebességgel kiáramló forró égéstermék tolóereje mozgásba hozza a rakétát. Az emelkedés első szakaszában még az indító állvány vezeti meg a rakétát, (amíg ideális esetben) a sebessége el nem éri a 40-50Km/órát. Amikor már az aerodinamikai stabilizátor szárnyak hatása érvényesülni tud. Ezt elhagyva már szabadon repülve, gyorsulva emelkedik tovább, amíg a hajtóműben el nem ég az összes hajtóanyag. Ezután már csak a lendülete miatt, egyre lassulva emelkedik tovább. Míg el nem éri a pályája csúcspontját. Amíg lassulva emelkedik még a rakéta, a rakéta motorban további folyamat zajlik: A hajtóanyag kiégése után egy lassú égésű komponens működik benne tovább, ez az úgy nevezett késleltető. Ez már tolóerőt nem ad, csak füstöl. (jól követhető a rakéta a levegőben ezáltal) A késleltető égési ideje különböző, típusonként választható. Miután a késleltető kiégett,az begyújtja a un. bontó töltetet ami a hajtómű hátsó végében helyezkedik el. Ennek a töltetnek a robbanás szerű nyomása széttolja a rakétát, vagy leválasztja az orrkúpot, és kitolja az ejtőernyőt a rakéta testből. Ami a levegőben kinyílik, és így biztonságosan a földre ereszti a modell rakétát.
A modell rakéta anatómiája.
A legtöbb rakéta ugyanabból az alapvető építőelemekből áll.
A test cső alkotja a fő szerkezeti része a modell rakétának és tartja a orrkúpot a rakéta csúcsán. A rakéta alján lévő stabilizátor szárnyak stabilitást biztosítanak repülés közben. A rakéta súlypontja közelében lévő testcsőhöz egy indítófül van rögzítve.
A rakéta belsejében található, és nem látható a visszatérő rendszer, általában ejtőernyő vagy szalag , amelyet a rakéta biztonságos leszállását biztosítja. A rakéta belsejében található az a motortartó is, amely a modell rakétamotort a helyén tartja.
1 Orrkúp 2 gumiszalag 3 Ejtőernyő 4 Ejtőernyő rögzítő pontok 5. ejtőernyő zsinórok 6. gumi szalag bekötési pontja 7 Testcső 8. Motor tartó 9. Motor horog 10. Stabilizátor szárnyak.
Testcső
A Body Tube , vagyis az Airframe Tubing egy rakéta modell fő hengeres testére utal . A testcsövek általában könnyű, tekercselt kartoncsövekből készülnek, hogy a rakéta súlya csökkenjen, mivel a rakéta súlya a fő tényező, amely korlátozza a rakéta repülési magasságot. A legtöbb gyártó szabványos vékony kartoncsövet használ a rakéta törzsének.
Orrkúp
Az orrkúp több szerepet játszik a modellrakétában . Először is, ez a rakéta aerodinamikailag legmeghatározóbb része, tehát jelentős hatással van a rakéta repülési jellemzőire. Az orrkúp a visszatérő rendszer működésének is elengedhetetlen része
Az orrkúpot általában a rakétatest csőhöz rugalmas gumi szalaggal rögzítik , így amikor a rakétamotor bontó töltete kilövi, és kidobja az orrkúpot a rakétából, az orrkúp nem vész el. A rakétamodellben egy ejtőernyő vagy szalag is az orrkúphoz van rögzítve. Az orrkúp kidobásakor kihúzza az ejtőernyőt, vagy szalagot is. Mint ilyen, az orrkúpnak meglehetősen lazán be kell illeszkednie a rakétatest csőbe , mert ha beszorul, az ejtőernyő nem nyílik ki, és a rakéta jó eséllyel károsodik, összetörik.
Stabilizátorok
A stabilizátorok az egyik legfontosabb tényező a modellrakéta stabilitásában. A stabilizátorokból általában három, azaz a stabilitáshoz minimum szükséges darabot, vagy négyet szerelnek fel. Az stabilizátorokat a rakéta test csövére helyezzük a lehető legközelebb a végéhez, és gyakran a test cső alja alá is leérnek.
Az stabilizátorok általában műanyagból vagy Balsafából készülnek, hogy nagyon könnyűek legyenek. Vagy műanyagból. Jellemzően az olcsó, egyszerű rakétáknál, mivel ezek általában egy darabból fröccs öntve készülnek, amelyet egyszerűen ráhúzzuk a rakéta testre, és a helyére ragasztjuk. A balsafa stabilizátorok úgy alakíthatók, hogy megpróbálják minimalizálni a légellenállást, ami lehetővé teszi a rakétások számára, hogy különböző stabilizátor formákkal kísérletezzenek, hogy kiderítsék, melyik a leghatékonyabb az adott rakétához.
Hajtómű tartó
A modell rakéta hajtómű felerősítés a modell egy igen lényeges része.
A tipikus motortartó készlet három darabból áll
A motor tartócső, amelyben a rakéta motor helyezkedik el.
A központosító gyűrűk, ezek tartják a rakéta testben központosan a motort.
A motor tartó horog amely a motort a helyén tartja, és nem engedi kicsúszni amikor a bontó töltet működésbe lép.
Modell Rakéta motor típusok.
A modell rakéta motorokat sok fajta teljesítményben, és késleltetéssel gyártják. Az oldalukon a gyártó nevén kívül betűk és számok vannak. De mit jelentenek ezek?
Pl.: D9-7
Az első jelölés mindig egy betű ezt A-tól O ig jelölik. Ez a teljesítmény szint jelölés. Az "A" a legkisebb ez 2,5 Newton másodperc (Ns.) impulzust ad le. Az ABC sorrendben haladva mindig duplázódik a teljesítmény. Tehát a "B" 5Ns. a "C"10 Ns. "D" 20Ns., és így tovább.... A mellékelt táblázat tartalmazza az értékeket. A betű után lévő szám az átlagos tolóerő Newtonban. Ez esetben 9 Newton. Után a kötőjellel pedig a késleltetés idejét jelölik másodpercben.
Az Európai Unióban szabadon megvásárolható a P1-es pirotechnikai kategóriába sorolt hajtóművek. Ezeket nem teljesítmény, hanem hajtóanyag mennyiség szerint osztályozzák. A P1 kategória maximális hajtóanyag mennyisége tudtommal 120 gramm. Általában "D" teljesítmény szintig lehet könnyen beszerezni, de a megengedett hajtóanyag tömeggel lehet "E-F-G" osztályú motorokat is vásárolni.
Az első rakétánkat mi magunk is elkészíthetjük, karton csőből, és esztergált fa orrkúppal. Vagy ha értünk a technológiához, akkor üvegszálas műgyanta laminációval. Vagy akár a modern technológiával 3D nyomtatással is! De egy dologra figyelni kell. Fém alkatrészeket csak a legszükségesebb esetben alkalmazzunk! Ugyan is a gyári rakéta motorok, bármennyire is üzembiztosak néha előfordul hajtómű robbanás. A fém alkatrészek repeszként működhetnek. A modell rakéták biztonságos indítási távolsága minimálisan 5 méter! A nagy teljesítményű sport rakéták esetén 60 méter! Ha valaki biztosra szeretne menni, akkor vásárolhat gyári rakéta építő készletet. Ezek bonyolultságtól függően fél, és 20 munkaóra közötti időtartam alatt összerakhatóak.
Ezen kívül szükségünk lesz még egy indító állványra is. Ezt is megvásárolhatjuk, de házilag is elkészíthetjük. Két dologra kell csak odafigyelni. Az indító állványon midig kell lennie egy láng védő lemeznek, hogy a hajtómű lángja nehogy meggyújtsa a száraz aljnövényzetet! Ez kb. 15cm átmérőjű legyen. A másik fontos dolog, hogy a modern kompozit motorok égésgázai erősen korrozívak, ezért az indító pálca, a lángvédő lemez és az azt rögzítő csavaroknak saválló anyagból kell lenniük. Különben az élettartama nem lesz hosszú. Még a nikkelezett vas felületek sem jelentenek tökéletes megoldást. Az indító pálca átmérője kisebb 35mm átmérőjű rakéták esetén 3mm. A nagyobbaknál 6mm. Hossza kb. 70cm, és 1méter. Hosszabb lehet, de rövidebb nem.
Most hogy ezeket tudjuk, kérdés mekkora rakétát érdemes építeni?
Jön a magától értetődő válasz: Minél nagyobbat?!
Most erről lesz szó, Pro és kontra. A nagy rakéták látványosak, nagy hangot és füstöt produkálnak. El fér bennük sok hasznos teher, Magasságmérő, kamera, gps, stb.... De van egy nagy hátrányuk: Ezeket "etetni" is kell! Míg egy kisebb rakétába egy motor elég, ezekbe több és nagyobb teljesítményű motor kell! Azaz amíg a kicsi rakétát egy "C" motorral is igen magasra juttathatunk 7-800 forintból, addig egy nagyobb pl.50mm-es rakétába 3-4db. "C" vagy "D" motor kell. Így egy indítás ezzel akár 6-7 ezer forintba is kerülhet! Ezt érdemes szem előtt tartani. Nagy pénzeket lehet így igen gyorsan szó szerint elégetni! És még nem volt szó a HPR. sport rakétákról. Ott egy egy indítás teljesítménytől függően 15ezertől egészen másfél-kétmillió forintig is bele kerülhet!
Modell rakéta működése
A működése rendkívül egyszerű. A begyújtott rakéta motorból nagy sebességgel kiáramló forró égéstermék tolóereje mozgásba hozza a rakétát. Az emelkedés első szakaszában még az indító állvány vezeti meg a rakétát, (amíg ideális esetben) a sebessége el nem éri a 40-50Km/órát. Amikor már az aerodinamikai stabilizátor szárnyak hatása érvényesülni tud. Ezt elhagyva már szabadon repülve, gyorsulva emelkedik tovább, amíg a hajtóműben el nem ég az összes hajtóanyag. Ezután már csak a lendülete miatt, egyre lassulva emelkedik tovább. Míg el nem éri a pályája csúcspontját. Amíg lassulva emelkedik még a rakéta, a rakéta motorban további folyamat zajlik: A hajtóanyag kiégése után egy lassú égésű komponens működik benne tovább, ez az úgy nevezett késleltető. Ez már tolóerőt nem ad, csak füstöl. (jól követhető a rakéta a levegőben ezáltal) A késleltető égési ideje különböző, típusonként választható. Miután a késleltető kiégett,az begyújtja a un. bontó töltetet ami a hajtómű hátsó végében helyezkedik el. Ennek a töltetnek a robbanás szerű nyomása széttolja a rakétát, vagy leválasztja az orrkúpot, és kitolja az ejtőernyőt a rakéta testből. Ami a levegőben kinyílik, és így biztonságosan a földre ereszti a modell rakétát.
A modell rakéta anatómiája.
A legtöbb rakéta ugyanabból az alapvető építőelemekből áll.
A test cső alkotja a fő szerkezeti része a modell rakétának és tartja a orrkúpot a rakéta csúcsán. A rakéta alján lévő stabilizátor szárnyak stabilitást biztosítanak repülés közben. A rakéta súlypontja közelében lévő testcsőhöz egy indítófül van rögzítve.
A rakéta belsejében található, és nem látható a visszatérő rendszer, általában ejtőernyő vagy szalag , amelyet a rakéta biztonságos leszállását biztosítja. A rakéta belsejében található az a motortartó is, amely a modell rakétamotort a helyén tartja.
1 Orrkúp 2 gumiszalag 3 Ejtőernyő 4 Ejtőernyő rögzítő pontok 5. ejtőernyő zsinórok 6. gumi szalag bekötési pontja 7 Testcső 8. Motor tartó 9. Motor horog 10. Stabilizátor szárnyak.
Testcső
A Body Tube , vagyis az Airframe Tubing egy rakéta modell fő hengeres testére utal . A testcsövek általában könnyű, tekercselt kartoncsövekből készülnek, hogy a rakéta súlya csökkenjen, mivel a rakéta súlya a fő tényező, amely korlátozza a rakéta repülési magasságot. A legtöbb gyártó szabványos vékony kartoncsövet használ a rakéta törzsének.
Orrkúp
Az orrkúp több szerepet játszik a modellrakétában . Először is, ez a rakéta aerodinamikailag legmeghatározóbb része, tehát jelentős hatással van a rakéta repülési jellemzőire. Az orrkúp a visszatérő rendszer működésének is elengedhetetlen része
Az orrkúpot általában a rakétatest csőhöz rugalmas gumi szalaggal rögzítik , így amikor a rakétamotor bontó töltete kilövi, és kidobja az orrkúpot a rakétából, az orrkúp nem vész el. A rakétamodellben egy ejtőernyő vagy szalag is az orrkúphoz van rögzítve. Az orrkúp kidobásakor kihúzza az ejtőernyőt, vagy szalagot is. Mint ilyen, az orrkúpnak meglehetősen lazán be kell illeszkednie a rakétatest csőbe , mert ha beszorul, az ejtőernyő nem nyílik ki, és a rakéta jó eséllyel károsodik, összetörik.
Stabilizátorok
A stabilizátorok az egyik legfontosabb tényező a modellrakéta stabilitásában. A stabilizátorokból általában három, azaz a stabilitáshoz minimum szükséges darabot, vagy négyet szerelnek fel. Az stabilizátorokat a rakéta test csövére helyezzük a lehető legközelebb a végéhez, és gyakran a test cső alja alá is leérnek.
Az stabilizátorok általában műanyagból vagy Balsafából készülnek, hogy nagyon könnyűek legyenek. Vagy műanyagból. Jellemzően az olcsó, egyszerű rakétáknál, mivel ezek általában egy darabból fröccs öntve készülnek, amelyet egyszerűen ráhúzzuk a rakéta testre, és a helyére ragasztjuk. A balsafa stabilizátorok úgy alakíthatók, hogy megpróbálják minimalizálni a légellenállást, ami lehetővé teszi a rakétások számára, hogy különböző stabilizátor formákkal kísérletezzenek, hogy kiderítsék, melyik a leghatékonyabb az adott rakétához.
Hajtómű tartó
A modell rakéta hajtómű felerősítés a modell egy igen lényeges része.
A tipikus motortartó készlet három darabból áll
A motor tartócső, amelyben a rakéta motor helyezkedik el.
A központosító gyűrűk, ezek tartják a rakéta testben központosan a motort.
A motor tartó horog amely a motort a helyén tartja, és nem engedi kicsúszni amikor a bontó töltet működésbe lép.
Modell Rakéta motor típusok.
A modell rakéta motorokat sok fajta teljesítményben, és késleltetéssel gyártják. Az oldalukon a gyártó nevén kívül betűk és számok vannak. De mit jelentenek ezek?
Pl.: D9-7
Az első jelölés mindig egy betű ezt A-tól O ig jelölik. Ez a teljesítmény szint jelölés. Az "A" a legkisebb ez 2,5 Newton másodperc (Ns.) impulzust ad le. Az ABC sorrendben haladva mindig duplázódik a teljesítmény. Tehát a "B" 5Ns. a "C"10 Ns. "D" 20Ns., és így tovább.... A mellékelt táblázat tartalmazza az értékeket. A betű után lévő szám az átlagos tolóerő Newtonban. Ez esetben 9 Newton. Után a kötőjellel pedig a késleltetés idejét jelölik másodpercben.
Az Európai Unióban szabadon megvásárolható a P1-es pirotechnikai kategóriába sorolt hajtóművek. Ezeket nem teljesítmény, hanem hajtóanyag mennyiség szerint osztályozzák. A P1 kategória maximális hajtóanyag mennyisége tudtommal 120 gramm. Általában "D" teljesítmény szintig lehet könnyen beszerezni, de a megengedett hajtóanyag tömeggel lehet "E-F-G" osztályú motorokat is vásárolni.
Az első rakétánkat mi magunk is elkészíthetjük, karton csőből, és esztergált fa orrkúppal. Vagy ha értünk a technológiához, akkor üvegszálas műgyanta laminációval. Vagy akár a modern technológiával 3D nyomtatással is! De egy dologra figyelni kell. Fém alkatrészeket csak a legszükségesebb esetben alkalmazzunk! Ugyan is a gyári rakéta motorok, bármennyire is üzembiztosak néha előfordul hajtómű robbanás. A fém alkatrészek repeszként működhetnek. A modell rakéták biztonságos indítási távolsága minimálisan 5 méter! A nagy teljesítményű sport rakéták esetén 60 méter! Ha valaki biztosra szeretne menni, akkor vásárolhat gyári rakéta építő készletet. Ezek bonyolultságtól függően fél, és 20 munkaóra közötti időtartam alatt összerakhatóak.
Ezen kívül szükségünk lesz még egy indító állványra is. Ezt is megvásárolhatjuk, de házilag is elkészíthetjük. Két dologra kell csak odafigyelni. Az indító állványon midig kell lennie egy láng védő lemeznek, hogy a hajtómű lángja nehogy meggyújtsa a száraz aljnövényzetet! Ez kb. 15cm átmérőjű legyen. A másik fontos dolog, hogy a modern kompozit motorok égésgázai erősen korrozívak, ezért az indító pálca, a lángvédő lemez és az azt rögzítő csavaroknak saválló anyagból kell lenniük. Különben az élettartama nem lesz hosszú. Még a nikkelezett vas felületek sem jelentenek tökéletes megoldást. Az indító pálca átmérője kisebb 35mm átmérőjű rakéták esetén 3mm. A nagyobbaknál 6mm. Hossza kb. 70cm, és 1méter. Hosszabb lehet, de rövidebb nem.
Most hogy ezeket tudjuk, kérdés mekkora rakétát érdemes építeni?
Jön a magától értetődő válasz: Minél nagyobbat?!
Most erről lesz szó, Pro és kontra. A nagy rakéták látványosak, nagy hangot és füstöt produkálnak. El fér bennük sok hasznos teher, Magasságmérő, kamera, gps, stb.... De van egy nagy hátrányuk: Ezeket "etetni" is kell! Míg egy kisebb rakétába egy motor elég, ezekbe több és nagyobb teljesítményű motor kell! Azaz amíg a kicsi rakétát egy "C" motorral is igen magasra juttathatunk 7-800 forintból, addig egy nagyobb pl.50mm-es rakétába 3-4db. "C" vagy "D" motor kell. Így egy indítás ezzel akár 6-7 ezer forintba is kerülhet! Ezt érdemes szem előtt tartani. Nagy pénzeket lehet így igen gyorsan szó szerint elégetni! És még nem volt szó a HPR. sport rakétákról. Ott egy egy indítás teljesítménytől függően 15ezertől egészen másfél-kétmillió forintig is bele kerülhet!
-
Almasi Csaba
- Hozzászólások: 6
- Csatlakozott: 2025 jún. 29, 11:07 am
- Tartózkodási hely: Budapest