Üdvözletem Minden Idelátogatónak!
Ezen a felületen a továbbiakban a hajózás, hajómodellezés alapvető kérdéseit fogjuk tárgyalni, elsősorban modellező szemszögből. Engem Surman Zsolt-nak hívnak, de sokan találkozhattak a SRY megnevezéssel is a világháló útvesztőiben. Akik ismernek tudják, hogy nagyon szeretem a modellezés elméleti kérdéseit, fizikai, matematikai módszerekkel megközelíteni, megoldani. Ígérem próbálom visszafogni magam ez ügyben és csak a legszükségesebb tudományossággal bombázni a nagyérdeműt. Ezen a felületen inkább a gyakorlatban felmerülő problémákra mutatok pár megoldást. 48 éve foglalkozom hajó-, repülő-, gőzgép-, malom-modellezéssel, és ennyi idő alatt csak az derült ki biztosan, hogy van még mit tanulnom. Az ismeretszerzés legjobb módja, ha beszélünk a problémákról, és megpróbáljuk megoldani őket. Vágjunk is bele.......
Hajó modellező tanfolyam.
Re: Hajó modellező tanfolyam.
1.) Vegyek? Felújítsak? Építsek?
A hajómodellező is először beleszerelmesedik a témába és lelki szemei előtt már a Titanic/Bismark több méteres modellje szeli a habokat. Ezzel nincs is semmi baj, de a realitások talaján "kicsit" másként néz ki ez a dolog! A hajómodellezést is meg kell tanulni, és ne szépítsük, nem kis pénzösszeget be is kell fektetni. A technikai sportok nem olcsók, és ha már hobbira "szórjuk a pénzt" próbáljuk meg a lehető leghatékonyabban csinálni.
Az elmúlt 48 évben mióta hajómodellezéssel (is) foglalkozom rengeteg nagyívű elképzelést hallottam, láttam. Rengeted "Titanic/Bismark" építésének első lépéseit láttam... de ebből született, úszóképes hajómodellt hányat is?? Legyen 5 darab, nem pontos a szám, de ez a nagyságrend! De ez nem is csoda az autóversenyző se az F1-ben kezd, a hajómodellezőnek is megvan a maga infjusági gokart pályája ahol elkezdheti kitanulni a "szakmát"!
Akkor hogy érdemes ebbe belevágni? Én preferálom az építést, sőt a tervezést is, de mire egy papíron megálmodott hajóból úszóképes, majd jól működő (mert a kettő nem ugyanaz) modell lesz az rengeteg idő, munka, befektetés, kudarc és küzdelem. Hónapokig, vagy évekig molyol a modellező és egyre távolabbinak tűnik a cél, míg el nem fogy a lelkesedés és felkerül a torzó a polcra. Hiányzik a sikerélmény! Ezért (szerintem) kezdésnek mindenki vegyen egy gyári RTR modellt! Vagy Modellező Kollégától egy komplett, jól működő hajót! Mindegy mit csak hajózni lehessen vele! Irány a víz és játszunk!
Közben bele lehet kezdeni egy építőkészletbe (Krick, Romarin, Aeronaut, Billing Boats stb...) és a leírás szerinti, vezetett építéssel haladni vele, ahogy az idő engedi. Mert ha már unjuk, vagy valami nem úgy sikerül, még mindig le lehet menni egyet úsztatni, hajózni, örülni a modellezésnek!!!
Mi legyen az az RTR hajó? Nos a jellegét (sebességi, élethű, stb...) illetően ez ízlés kérdése. Kinek mi tetszik! Célszerű kicsi, elektromos meghajtású, komplett szettet (hajó, akku, töltő, távirányító) beszerezni. Mondjuk egy ilyen mostanában igen népszerű kétmotoros (de kormánylapátos!!) munkahajót:
A hajómodellező is először beleszerelmesedik a témába és lelki szemei előtt már a Titanic/Bismark több méteres modellje szeli a habokat. Ezzel nincs is semmi baj, de a realitások talaján "kicsit" másként néz ki ez a dolog! A hajómodellezést is meg kell tanulni, és ne szépítsük, nem kis pénzösszeget be is kell fektetni. A technikai sportok nem olcsók, és ha már hobbira "szórjuk a pénzt" próbáljuk meg a lehető leghatékonyabban csinálni.
Az elmúlt 48 évben mióta hajómodellezéssel (is) foglalkozom rengeteg nagyívű elképzelést hallottam, láttam. Rengeted "Titanic/Bismark" építésének első lépéseit láttam... de ebből született, úszóképes hajómodellt hányat is?? Legyen 5 darab, nem pontos a szám, de ez a nagyságrend! De ez nem is csoda az autóversenyző se az F1-ben kezd, a hajómodellezőnek is megvan a maga infjusági gokart pályája ahol elkezdheti kitanulni a "szakmát"!
Akkor hogy érdemes ebbe belevágni? Én preferálom az építést, sőt a tervezést is, de mire egy papíron megálmodott hajóból úszóképes, majd jól működő (mert a kettő nem ugyanaz) modell lesz az rengeteg idő, munka, befektetés, kudarc és küzdelem. Hónapokig, vagy évekig molyol a modellező és egyre távolabbinak tűnik a cél, míg el nem fogy a lelkesedés és felkerül a torzó a polcra. Hiányzik a sikerélmény! Ezért (szerintem) kezdésnek mindenki vegyen egy gyári RTR modellt! Vagy Modellező Kollégától egy komplett, jól működő hajót! Mindegy mit csak hajózni lehessen vele! Irány a víz és játszunk!
Közben bele lehet kezdeni egy építőkészletbe (Krick, Romarin, Aeronaut, Billing Boats stb...) és a leírás szerinti, vezetett építéssel haladni vele, ahogy az idő engedi. Mert ha már unjuk, vagy valami nem úgy sikerül, még mindig le lehet menni egyet úsztatni, hajózni, örülni a modellezésnek!!!
Mi legyen az az RTR hajó? Nos a jellegét (sebességi, élethű, stb...) illetően ez ízlés kérdése. Kinek mi tetszik! Célszerű kicsi, elektromos meghajtású, komplett szettet (hajó, akku, töltő, távirányító) beszerezni. Mondjuk egy ilyen mostanában igen népszerű kétmotoros (de kormánylapátos!!) munkahajót:
Re: Hajó modellező tanfolyam.
2.) OK! Vegyünk de mit!
Eljutottunk odáig, hogy veszünk egy komplett modellt! Mit jelent ez esetben a komplett?
1.) hajómodell
2.) akkumulátor
3.) akkumulátor töltő
4.) rádió adó
5.) adóhoz akku, vagy elemek
És itt nincs vége!! Mert kelleni fogy egy megfelelő méretű doboz, amiben ezt az egész kócerájt tároljuk! A modellek az esetek 95%-ban a tárolás, szállítás alatt sérülnek meg, károsodnak! A bonyolultabb felépítményű modelleket (sok antenna, árboc, kiegészítők) lehetetlen letakarítani, ha az egyszer poros, koszos lesz akkor úgy is marad! Egy portalanítás óhatatlanul le fog törni ezt-azt róla. Ezért meg kell előzni a koszolódást is. A modellel célszerű együtt tárolni a kiegészítőit (adó, elemek, akkuk , akkutöltő...) is, és kell még némi hely a törlőrongynak (papírnak), kenőanyagnak, alkatrészeknek, jegyzeteknek, szerszámoknak, stb... szóval a tároló doboz (hajóláda) megfelelően tágas legyen. Lehet gyári műanyag doboz is, vagy készíthetünk magunknak faládát OSB lapból, rétegelt lemezből stb... Az sem mellékes szempont, hogy a hajóval együtt tárolt tartozékok és kiegészítők nem kallódnak el, illetve nem a vízparton derül ki, hogy basszus otthon maradt az akku
Milyen hajó legyen?
A hajó jellege ízlés kérdése, lehet sebességi, élethű, stb... lehet hajócsavaros, lapátkerekes, vízsugár hajtóműves ez is szabadon választott. Ami fontos: elektromos meghajtású, mert ezzel van a legkevesebb gond, a legkönnyebben üzemeltethető, javítható! Legyen egy rendes kormányműve (vízsugárkormány, lapátkormány stb...) a kétmotoros, motor fordulatszám kormányzott hajók még játéknak is elégtelenek, nemhogy modellnek. A hajó rendelkezzen hátramenettel! Egyrészt mert sokkal élvezetesebb vele hajózni, másrészt ha benézzük a kurzust és beszalad a nádba, akkor van esély megúszni a mocsárjárást. Ne legyen nagyméretű, mert eleve nagyobb lesz a szállító-tároló láda mint a hajó, és egy méret felett már a szállítás komoly feladat lehet, különösen, hogy a hajó modellek nehezek! Nagy hajó nagy súly! A 20 kg. feletti hajómodell nem ritka dolog, és ezt már fuvarozni, vízre tenni nem egyszerű feladat (különösen stégről).
Irány a web-shop-ok valamelyike és lehet keresgélni a kínálatban, szem előtt tartva a fenti szempontokat.
Eljutottunk odáig, hogy veszünk egy komplett modellt! Mit jelent ez esetben a komplett?
1.) hajómodell
2.) akkumulátor
3.) akkumulátor töltő
4.) rádió adó
5.) adóhoz akku, vagy elemek
És itt nincs vége!! Mert kelleni fogy egy megfelelő méretű doboz, amiben ezt az egész kócerájt tároljuk! A modellek az esetek 95%-ban a tárolás, szállítás alatt sérülnek meg, károsodnak! A bonyolultabb felépítményű modelleket (sok antenna, árboc, kiegészítők) lehetetlen letakarítani, ha az egyszer poros, koszos lesz akkor úgy is marad! Egy portalanítás óhatatlanul le fog törni ezt-azt róla. Ezért meg kell előzni a koszolódást is. A modellel célszerű együtt tárolni a kiegészítőit (adó, elemek, akkuk , akkutöltő...) is, és kell még némi hely a törlőrongynak (papírnak), kenőanyagnak, alkatrészeknek, jegyzeteknek, szerszámoknak, stb... szóval a tároló doboz (hajóláda) megfelelően tágas legyen. Lehet gyári műanyag doboz is, vagy készíthetünk magunknak faládát OSB lapból, rétegelt lemezből stb... Az sem mellékes szempont, hogy a hajóval együtt tárolt tartozékok és kiegészítők nem kallódnak el, illetve nem a vízparton derül ki, hogy basszus otthon maradt az akku
Milyen hajó legyen?
A hajó jellege ízlés kérdése, lehet sebességi, élethű, stb... lehet hajócsavaros, lapátkerekes, vízsugár hajtóműves ez is szabadon választott. Ami fontos: elektromos meghajtású, mert ezzel van a legkevesebb gond, a legkönnyebben üzemeltethető, javítható! Legyen egy rendes kormányműve (vízsugárkormány, lapátkormány stb...) a kétmotoros, motor fordulatszám kormányzott hajók még játéknak is elégtelenek, nemhogy modellnek. A hajó rendelkezzen hátramenettel! Egyrészt mert sokkal élvezetesebb vele hajózni, másrészt ha benézzük a kurzust és beszalad a nádba, akkor van esély megúszni a mocsárjárást. Ne legyen nagyméretű, mert eleve nagyobb lesz a szállító-tároló láda mint a hajó, és egy méret felett már a szállítás komoly feladat lehet, különösen, hogy a hajó modellek nehezek! Nagy hajó nagy súly! A 20 kg. feletti hajómodell nem ritka dolog, és ezt már fuvarozni, vízre tenni nem egyszerű feladat (különösen stégről).
Irány a web-shop-ok valamelyike és lehet keresgélni a kínálatban, szem előtt tartva a fenti szempontokat.
Re: Hajó modellező tanfolyam.
3.) Menjünk úsztatni!
Megjött a (jellemzően kínai web-shop-ból rendelt) modellünk! Ideje vízre szállni! A tárolóládában ott van minden ... ott van minden? Biztos? Ennek ellenőrzésére a következő: "eljátszuk" otthon az úsztatást! Elővesszük a hajót rátesszük a hajóállványra ... milyen hajóállvány? Eddig erről szó se volt
Nos igen még a gyári "komplett" modellel is van ám bolgunk nem kevés! Ha nem adott hozzá a gyártó tárolóállványt, akkor készíteni kell egyet! A hajótest általában térben görbült forma, így az asztalon billeg, eldől. A szerelést ez nagyon megnehezíti. Ezért kell egy rétegelt lemezből, műanyagból, stb... készített tárolóállvány.
Ott a hajómodell az állványon berakjuk az akkumulátort a helyére ... sokszor ehhez egy két csavart is ki kell tekerni, akkor kell egy csavarhúzó is. Az akkut fel kell tölteni (akkumulátor töltő) és ez nem 2 perc!Az úsztatást előre meg kell tervezni és időben feltenni tölteni az akkumulátort (akkumulátorokat). Akku a helyén, bekapcsoljuk a távirányítót, majd a vevő oldalt! A távirányítóban is friss elem, vagy töltött akku legyen! Ellenőrizzük a hajót! Gép előre, gép hátra, kormány jobbra-balra! Ha valami nyikorog recseg akad, azt javítani kell. Illik megkenni a tönkcsöveket (hajócsavar és kormány tengelyeket)! Ehhez természetesen kenőzsírra és adagoló eszközre lesz szükségünk. Mivel a hajómodellünk az esetek többségében élővízben fut ne használjunk környezetkárosító kenőanyagokat!!Az élelmiszer ipari kenőzsírok (szilikon) megfelelőek, vagy az eleve hajózásban használt lebomló kenőanyagok, de ezek egy modellezőnek nagyon nagy kiszerelésben vannak. Ne feledjük a vizes élőhelyek fokozottan védendőek, a bevitt szennyeződés sokáig és nagy területen kifejtheti káros hatásait.
Az ellenőrzést követően a hajóból vegyük ki az akkumulátort, mintha befejeztük volna az úsztatást és víztelenítsük, takarítsuk le a hajót! Alapszabály, hogy minden hajómodellben van víz! Akkor is ha nem látjuk!!! Ennek okai, hogy vagy a tönkcsöveken bejut a víz tömítetlenség miatt, vagy a hajótest sérülésein repedésein, illesztési hézagain jut be, vagy a fedélzeti nyílásokon keresztül (általában hátrameneteknél), és ha mindez jól szigetel akkor is kondenzálódik a külső levegő páratartalma a víz által hűtött hajótesten! Tehát minden hajó vizes, nyirkos belülről!!!! Ezért úsztatás után kívül le kell takarítani a szennyeződéseket (papírtörlő, ablaktisztitó spray ... újabb lakók a hajóládában ) és belül is vízteleníteni kell valamint szárazra törölni a hajóteret. Ehhez fecskendő, papírtörlő stb... használható. A hajó modellt csak kinyitva, a belteret szellőztetve szabad tárolni, mert a legnagyobb gondosság ellenére is maradhat benne víz, és az a zárt hajótérben erős korróziót okoz. A hajócsavar beszorul a rozsdától, az elektronikák lezárlatorsodnak...
A folyamat során előfordul példáol hogy beesik egy csavar a hajóba, csak hosszas kínlódással, csipesszel lehet kiszedni ... kell egy csipesz is a hajóládába. Olyan is van, hogy a rövid kábelek miatt csak fogóval lehet széthúzni az akkumulátor csatlakozót a szűk helyen ... mehet a fogó is a hajóládába... és így tovább. Minden hajó egyedi szerkezet , szerelésem karbantartása is egyedi, de ezzel a módszerrel kialakítható a jól felszerelt, autonóm hajóláda, amivel már bátran nekivághatunk a vízreszállásnak.
Ha mindezek megvannak, mindent bekészítettünk a hajóládába mehetünk úsztatni
TIPP: A hajótestbe bejutó víz zárlatot, haváriát (hajót érintő rendkívüli esemény) okozhat. A víz elleni legjobb védelem a gondosan szerelt, karbantartott, "víztömör" hajó, de nem árt az óvatosság! Ezért rakjunk egy-két tampont a hajóba. Igen ez a tampon az a tampon amit a hölgyek használnak!! Olyan helyre ahol a víz össze szokott gyűlni és a hajtás, szervó mozgását akkor sem fogja akadályozni ha rendesen megnő a mérete a felvett víztől. Egyrészt jelzi a megnövekedett méretével, hogy valahol víz jut a hajóba, másrészt inkább egy tamponon röhögjünk mint odavesszen a modell zárlat miatt.
Megjött a (jellemzően kínai web-shop-ból rendelt) modellünk! Ideje vízre szállni! A tárolóládában ott van minden ... ott van minden? Biztos? Ennek ellenőrzésére a következő: "eljátszuk" otthon az úsztatást! Elővesszük a hajót rátesszük a hajóállványra ... milyen hajóállvány? Eddig erről szó se volt
Nos igen még a gyári "komplett" modellel is van ám bolgunk nem kevés! Ha nem adott hozzá a gyártó tárolóállványt, akkor készíteni kell egyet! A hajótest általában térben görbült forma, így az asztalon billeg, eldől. A szerelést ez nagyon megnehezíti. Ezért kell egy rétegelt lemezből, műanyagból, stb... készített tárolóállvány. Ott a hajómodell az állványon berakjuk az akkumulátort a helyére ... sokszor ehhez egy két csavart is ki kell tekerni, akkor kell egy csavarhúzó is. Az akkut fel kell tölteni (akkumulátor töltő) és ez nem 2 perc!Az úsztatást előre meg kell tervezni és időben feltenni tölteni az akkumulátort (akkumulátorokat). Akku a helyén, bekapcsoljuk a távirányítót, majd a vevő oldalt! A távirányítóban is friss elem, vagy töltött akku legyen! Ellenőrizzük a hajót! Gép előre, gép hátra, kormány jobbra-balra! Ha valami nyikorog recseg akad, azt javítani kell. Illik megkenni a tönkcsöveket (hajócsavar és kormány tengelyeket)! Ehhez természetesen kenőzsírra és adagoló eszközre lesz szükségünk. Mivel a hajómodellünk az esetek többségében élővízben fut ne használjunk környezetkárosító kenőanyagokat!!Az élelmiszer ipari kenőzsírok (szilikon) megfelelőek, vagy az eleve hajózásban használt lebomló kenőanyagok, de ezek egy modellezőnek nagyon nagy kiszerelésben vannak. Ne feledjük a vizes élőhelyek fokozottan védendőek, a bevitt szennyeződés sokáig és nagy területen kifejtheti káros hatásait.
Az ellenőrzést követően a hajóból vegyük ki az akkumulátort, mintha befejeztük volna az úsztatást és víztelenítsük, takarítsuk le a hajót! Alapszabály, hogy minden hajómodellben van víz! Akkor is ha nem látjuk!!! Ennek okai, hogy vagy a tönkcsöveken bejut a víz tömítetlenség miatt, vagy a hajótest sérülésein repedésein, illesztési hézagain jut be, vagy a fedélzeti nyílásokon keresztül (általában hátrameneteknél), és ha mindez jól szigetel akkor is kondenzálódik a külső levegő páratartalma a víz által hűtött hajótesten! Tehát minden hajó vizes, nyirkos belülről!!!! Ezért úsztatás után kívül le kell takarítani a szennyeződéseket (papírtörlő, ablaktisztitó spray ... újabb lakók a hajóládában
) és belül is vízteleníteni kell valamint szárazra törölni a hajóteret. Ehhez fecskendő, papírtörlő stb... használható. A hajó modellt csak kinyitva, a belteret szellőztetve szabad tárolni, mert a legnagyobb gondosság ellenére is maradhat benne víz, és az a zárt hajótérben erős korróziót okoz. A hajócsavar beszorul a rozsdától, az elektronikák lezárlatorsodnak... A folyamat során előfordul példáol hogy beesik egy csavar a hajóba, csak hosszas kínlódással, csipesszel lehet kiszedni ... kell egy csipesz is a hajóládába. Olyan is van, hogy a rövid kábelek miatt csak fogóval lehet széthúzni az akkumulátor csatlakozót a szűk helyen ... mehet a fogó is a hajóládába... és így tovább. Minden hajó egyedi szerkezet , szerelésem karbantartása is egyedi, de ezzel a módszerrel kialakítható a jól felszerelt, autonóm hajóláda, amivel már bátran nekivághatunk a vízreszállásnak.
Ha mindezek megvannak, mindent bekészítettünk a hajóládába mehetünk úsztatni
TIPP: A hajótestbe bejutó víz zárlatot, haváriát (hajót érintő rendkívüli esemény) okozhat. A víz elleni legjobb védelem a gondosan szerelt, karbantartott, "víztömör" hajó, de nem árt az óvatosság! Ezért rakjunk egy-két tampont a hajóba. Igen ez a tampon az a tampon amit a hölgyek használnak!! Olyan helyre ahol a víz össze szokott gyűlni és a hajtás, szervó mozgását akkor sem fogja akadályozni ha rendesen megnő a mérete a felvett víztől. Egyrészt jelzi a megnövekedett méretével, hogy valahol víz jut a hajóba, másrészt inkább egy tamponon röhögjünk mint odavesszen a modell zárlat miatt.
Re: Hajó modellező tanfolyam.
4.) Hurrá Úsztatunk!
Hogy hol fogunk hajó modellezni az nem egyszerű kérdés! Parkok tavai, nyugodt áramlásmentes folyóöböl, úszómedence , bármi szóbajöhet. Sajnos szinte minden vízfelületet leuralnak a horgászok, és legkönnyebb a hajómodellezőre fogni, hogy nincs kapás... ez gyakori konfliktus forrása. A vízminőség se mindegy mert az erősen hínáros , algás vízben elakadnak a hajók. Próbáljunk konstruktívan hozzáállni a környezet véleményéhez kritikáihoz és úgy megtalálni a megfelelő helyet!
Az úsztatás kezdetét és végét már megbeszéltük az előtt. Most is ugyanúgy ellenőrizni kell mindent (gép, kormány, kenés) mint az indulás előtt. Gyakori hiba, hogy elfeledkezik a modellező erről és vízre löki a hajót, aztán se kép, se hang, mert be se kapcsolta
Ha vízen a hajó, mindent próbáljunk le most már élesben. Lassú menet, gyors menet előre-hátra, fordulózás stb.... ha minden rendben kezdődhet a játék...
Jön-megy a modell, nagyon megy ez nekünk, mintha mindig ezt csináltuk volna Erre egyébként elég gyorsan rá is lehet unni. Na de most szúrjunk le egymástól 2 méterre két nádszálat (vagy dobjunk be bolyát) és kezdjünk el nyolcasozni jobb és bal kurzusban is egyaránt... hoppá-hoppá az egyik irányban jobban fordul mint a másikba! Egycsavaros hajónál ezt a precesszió okozza. Na most ugyanez hátramenetben ... alig irányítható a hajó, és felcserélődnek a kormányok is, na meg késik is rendesen a kormányreakció Úgy tűnik mégse megy ez annyira könnyen és jól. Egy pár akkut ki fogunk motorozni mire hátramenetben sikerül egymás után két normális nyolcast menni a nádak körül!
Óhatatlanul előfordul, hogy műszaki hiba miatt leáll a hajó, lebeg a tó közepén , elsodródik, addig bénázunk, amíg beszorul a nádasba stb...ilyenkor menteni kell! A VÍZ VESZÉLYES HELY!!! Ezt soha ne feledjük! Két lépés és hirtelen mélyül, vastag marasztaló iszap van a meder alján, hideg is lehet. Könnyen bajba kerülhetünk mi is, nem csak a hajómodellünk! Bármikor a vízbe, vízpartra megyünk legyünk óvatosak! A vízpart is veszélyes hely, egy megcsúszás és már csobban is a modellező! Félni nem kell, milyen hajós ember az aki fél a víztől(?), de tisztában kell lenni a lehetséges veszélyekkel és azok kezelésével. A hajómodellező nagy barátja a gumicsizma, a melles nadrág, a gumicsónak, manapság a SUP, de jól jön 30 m vékony kötél egy dobókörtével a végén, a kölcsönkért csónak és miegyébb.... nagyon jól jöhet egy másik , a haváriát szenvedett modellt kitoló, hajómodell segítsége (amúgy is jobb társaságban űzni ezt a sportot). Bármibe is kezdünk modell mentés címén, alaposan gondoljuk végig, hogy ebből mi sülhet ki. Jó ha van más is ott a parton, aki segítséget tud hívni, ha beüt a baj. Szerencsére nagyon ritkán történik ilyesmi, és akkor is inkább szórakoztató (a többieknek) a műsor, ahogy megmártózik a Kolléga, de a légibaleset áldozatának is sovány vigasz, hogy 20 milliárd megtett utaskilométerre 1 haláleset jut, ha pont ő az a szerencsétlen "egy"!
Az úsztatás során vegyük ki többször a hajót a vízből, ellenőrizzük, nincs-e benne (túl sok) víz, mennyire meleg a motor, szabályzó és az akkumulátor. Ha túl meleg valamelyik, akkor túl van terhelve a hajtás, ennek orvoslásán nem árt elmélkedni kicsit. Rendben működnek-e a kormányok. Ha menet közben bármi szokatlan történik (lelassul a hajó, furcsa lesz a farhullám alakja, kormányzási anomália merül fel) azonnal ki kell hozni és kideríteni a jelenség okát. Az esetek többségében csak a hajócsavarra tekeredett, kormányra akadt szennyeződés a ludas, ezt könnyen elháríthatjuk és mehet tovább a játék!
Az üzemnap végeztével takarítsuk le, víztelenítsük a modellt, és nyitott állapotban csomagoljuk el. Az akkukat ne felejtsük el feltölteni, mert huzamosabb tárolás alatt a "kijátszott" akkuk mélykisülhetnek és tönkremennek!
Hogy hol fogunk hajó modellezni az nem egyszerű kérdés! Parkok tavai, nyugodt áramlásmentes folyóöböl, úszómedence , bármi szóbajöhet. Sajnos szinte minden vízfelületet leuralnak a horgászok, és legkönnyebb a hajómodellezőre fogni, hogy nincs kapás... ez gyakori konfliktus forrása. A vízminőség se mindegy mert az erősen hínáros , algás vízben elakadnak a hajók. Próbáljunk konstruktívan hozzáállni a környezet véleményéhez kritikáihoz és úgy megtalálni a megfelelő helyet!
Az úsztatás kezdetét és végét már megbeszéltük az előtt. Most is ugyanúgy ellenőrizni kell mindent (gép, kormány, kenés) mint az indulás előtt. Gyakori hiba, hogy elfeledkezik a modellező erről és vízre löki a hajót, aztán se kép, se hang, mert be se kapcsolta
Ha vízen a hajó, mindent próbáljunk le most már élesben. Lassú menet, gyors menet előre-hátra, fordulózás stb.... ha minden rendben kezdődhet a játék...
Jön-megy a modell, nagyon megy ez nekünk, mintha mindig ezt csináltuk volna
Erre egyébként elég gyorsan rá is lehet unni. Na de most szúrjunk le egymástól 2 méterre két nádszálat (vagy dobjunk be bolyát) és kezdjünk el nyolcasozni jobb és bal kurzusban is egyaránt... hoppá-hoppá az egyik irányban jobban fordul mint a másikba! Egycsavaros hajónál ezt a precesszió okozza. Na most ugyanez hátramenetben ... alig irányítható a hajó, és felcserélődnek a kormányok is, na meg késik is rendesen a kormányreakció Úgy tűnik mégse megy ez annyira könnyen és jól. Egy pár akkut ki fogunk motorozni mire hátramenetben sikerül egymás után két normális nyolcast menni a nádak körül! Óhatatlanul előfordul, hogy műszaki hiba miatt leáll a hajó, lebeg a tó közepén , elsodródik, addig bénázunk, amíg beszorul a nádasba stb...ilyenkor menteni kell! A VÍZ VESZÉLYES HELY!!! Ezt soha ne feledjük! Két lépés és hirtelen mélyül, vastag marasztaló iszap van a meder alján, hideg is lehet. Könnyen bajba kerülhetünk mi is, nem csak a hajómodellünk! Bármikor a vízbe, vízpartra megyünk legyünk óvatosak! A vízpart is veszélyes hely, egy megcsúszás és már csobban is a modellező! Félni nem kell, milyen hajós ember az aki fél a víztől(?), de tisztában kell lenni a lehetséges veszélyekkel és azok kezelésével. A hajómodellező nagy barátja a gumicsizma, a melles nadrág, a gumicsónak, manapság a SUP, de jól jön 30 m vékony kötél egy dobókörtével a végén, a kölcsönkért csónak és miegyébb.... nagyon jól jöhet egy másik , a haváriát szenvedett modellt kitoló, hajómodell segítsége (amúgy is jobb társaságban űzni ezt a sportot). Bármibe is kezdünk modell mentés címén, alaposan gondoljuk végig, hogy ebből mi sülhet ki. Jó ha van más is ott a parton, aki segítséget tud hívni, ha beüt a baj. Szerencsére nagyon ritkán történik ilyesmi, és akkor is inkább szórakoztató (a többieknek) a műsor, ahogy megmártózik a Kolléga, de a légibaleset áldozatának is sovány vigasz, hogy 20 milliárd megtett utaskilométerre 1 haláleset jut, ha pont ő az a szerencsétlen "egy"!
Az úsztatás során vegyük ki többször a hajót a vízből, ellenőrizzük, nincs-e benne (túl sok) víz, mennyire meleg a motor, szabályzó és az akkumulátor. Ha túl meleg valamelyik, akkor túl van terhelve a hajtás, ennek orvoslásán nem árt elmélkedni kicsit. Rendben működnek-e a kormányok. Ha menet közben bármi szokatlan történik (lelassul a hajó, furcsa lesz a farhullám alakja, kormányzási anomália merül fel) azonnal ki kell hozni és kideríteni a jelenség okát. Az esetek többségében csak a hajócsavarra tekeredett, kormányra akadt szennyeződés a ludas, ezt könnyen elháríthatjuk és mehet tovább a játék!
Az üzemnap végeztével takarítsuk le, víztelenítsük a modellt, és nyitott állapotban csomagoljuk el. Az akkukat ne felejtsük el feltölteni, mert huzamosabb tárolás alatt a "kijátszott" akkuk mélykisülhetnek és tönkremennek!
Re: Hajó modellező tanfolyam.
5.) Lépjünk szintet
Már van hajónk amivel úsztathatunk, gyűjthetjük a vidám pillanatokat és a hajóvezetési tapasztalatot. Eljött az idő, hogy belecsapjunk egy saját hajó építésébe! Ezt legcélszerűbb valamilyen gyári építőkészletből (kitt) elkövetni, mert még egy kiváló terv megvalósítása is nagy feladat, de sajnos a leközölt tervek többsége hiányos, hibás. Ezek felismerése, kezelése már messze túl van egy kezdő lehetőségin. Az alapanyagok összegyűjtése, előrajzolás, szabás stb… már rutint kívánó szakmunkák. Ezeknek jelentős terhét leveszi a modellező válláról egy jó építőkészlet.
Rengeteg gyártó kínálatából választhatunk:
Graupner, Robbe, Romarin, Krick, Aeronaut, Lindberg, Artesania Latina, Billing Boats, Midwest Model, Amati, Türkmodell, Revell, Tamiya … és ott a rengeteg kínai gyártó, kis manufaktúrák, és rég elfeledett gyártók egzotikus készletei is felbukkanhatnak.
Az Aeronaut Santorini tipikus példája a jó kezdő építőkészletnek!
Az igen egyszerűtől a kifejezetten bonyolult darabokig széles a paletta! Itt is tanúsítsunk önmérsékletet, és próbáljunk a realitások talaján mozogni továbbra is. Válasszunk kisebb (300-500 mm hosszú) és csónakszerű (hossz-szélesség arány kb. 3:1-hez) hajótesttel rendelkező, egyszerű felépítményű hajót. Ha lehet a hajótest egyben vákuumozott (közismert „tesfölös doboz” anyag) vagy fröccsöntött műanyag legyen. Ezzel jelentősen lerövidíthető az építési idő, és a hajótest illesztési, ragasztási hibái okozta beázásokat is megússzuk.
Nem véletlen a jelzett méret és hossz-szélesség arány! Ezek stabil, jól úszóképességű hajók, amiknek a mérete és így súlya is (hajóhoz képest) kicsi! Ezzel „olcsó” a felszerelésük és üzemeltetésük. Nem kell speciális motor, hajtómű, nagy kapacitású szabályzó (ESC) és böhöm nagy akku sem, mint egy nagy hajóhoz. Elégségesek a kommersz szervók. A hajótestben kényelmesen van hely berendezni, szerelni. Ha kicsit magas lesz a súlypont építési gyakorlatlanságunk miatt, akkor se lesz gond a stabilitással.
Ugyanígy kerüljük a kisméretű, keskeny hajókat is (pl. a makettgyártó cégek „motorizálható” torpedóhajóit) mert ezekbe speciális hajtás, szervok kellenek és nem mellesleg igen nagy gyakorlat a megépítésükhöz! Kicsit benézzük az össztömeget, vagy rossz helyre kerül az akku és máris bajban leszünk!
A régi Graupner, Robbe kínálatban nagyon sok a feltételeknek megfelelő hajó modell építőkészlet van (Carina, Lotse, Wegesack, Dolly, Katja stb…), de ezek a cégek megszűntek, így a készleteik ma már igen drága gyűjtői darabok, kár lenne őket első modellként kísérletezésre felhasználni (na meg ijesztően drágák is).
Bátran ajánlható a Romarin (volt Robbe modelleket tovább gyártó cég) Dolly vagy Paula. Az Aeronut Santorini, Möwe 2. A Krick-től a Felix, WSP47 (Wasserschutz Polizei 47). Stb….
A modell építési költségeinél ne feledjük, hogy ezek a készletek általában csak a motort (vagy azt se), tönkcsövet és a kormányszerkezetet tartalmazzák. A Rádió adó-vevő, szabályzó, akku, töltő nincs benne a készletben. A motorok még kefés rendszerűek (ennek is megvan a maga jó oka, amire majd később kitérünk) így hagyományos kefés szabályzó (ESC) kell majd hozzá, ráadásul hátramenetes!!!
A választásnál nézzünk utána a kiválasztott hajónak! Szinte mindnek van főkivitele (az az igazi hajó, amiről a modellt formázták), illetve már sokan megépítették. Nézegessük meg a variációkat, színsémákat, kiegészítőket stb… Egy bizonyos modell építőkészlet megvásárlásával egy egész, összetett rendszert veszünk. Pl. a volt Romarin (volt Robbe) Dolly eleve 3 kivitelben (vontató, tűzoltó, kirándulóhajó) építhető meg dobozból, de ennek a hajónak óriási rajongótábora van. Elég bekapalálni a Google-ba, hogy „Robbe Dolly” és ömlenek a képek, modifikációk, festésminták, videók ... végtelen mennyiségben. Nem mellesleg egy szép, klasszikus formájú, és kiváló úszású modellről van szó, nem véletlen a népszerűsége. Szóval célszerű kiterjedt kutatást, adatgyűjtést végezni a kiszemelt hajóval kapcsolatban.
Szóval billentyűzetre fel, bújjátok a netet, web-shop-okat, aukciós oldalakat és találjátok meg azt a készletet amivel az elkövetkező fél-egy-két-sok évet fogjátok tölteni. Mert bizony egy ilyen egyszerű hajó esetében is el lehet rúgni ám a pöttyöst! Kiegészítők tömege, rafinált festés, egyedi módosítások és még sorolhatnám mitől lesz eposzi hosszúságú történet még egy fakocka egyszerűségű Aeronaut Möwe 2-is ….
Már van hajónk amivel úsztathatunk, gyűjthetjük a vidám pillanatokat és a hajóvezetési tapasztalatot. Eljött az idő, hogy belecsapjunk egy saját hajó építésébe! Ezt legcélszerűbb valamilyen gyári építőkészletből (kitt) elkövetni, mert még egy kiváló terv megvalósítása is nagy feladat, de sajnos a leközölt tervek többsége hiányos, hibás. Ezek felismerése, kezelése már messze túl van egy kezdő lehetőségin. Az alapanyagok összegyűjtése, előrajzolás, szabás stb… már rutint kívánó szakmunkák. Ezeknek jelentős terhét leveszi a modellező válláról egy jó építőkészlet.
Rengeteg gyártó kínálatából választhatunk:
Graupner, Robbe, Romarin, Krick, Aeronaut, Lindberg, Artesania Latina, Billing Boats, Midwest Model, Amati, Türkmodell, Revell, Tamiya … és ott a rengeteg kínai gyártó, kis manufaktúrák, és rég elfeledett gyártók egzotikus készletei is felbukkanhatnak.
Az Aeronaut Santorini tipikus példája a jó kezdő építőkészletnek!
Az igen egyszerűtől a kifejezetten bonyolult darabokig széles a paletta! Itt is tanúsítsunk önmérsékletet, és próbáljunk a realitások talaján mozogni továbbra is. Válasszunk kisebb (300-500 mm hosszú) és csónakszerű (hossz-szélesség arány kb. 3:1-hez) hajótesttel rendelkező, egyszerű felépítményű hajót. Ha lehet a hajótest egyben vákuumozott (közismert „tesfölös doboz” anyag) vagy fröccsöntött műanyag legyen. Ezzel jelentősen lerövidíthető az építési idő, és a hajótest illesztési, ragasztási hibái okozta beázásokat is megússzuk.
Nem véletlen a jelzett méret és hossz-szélesség arány! Ezek stabil, jól úszóképességű hajók, amiknek a mérete és így súlya is (hajóhoz képest) kicsi! Ezzel „olcsó” a felszerelésük és üzemeltetésük. Nem kell speciális motor, hajtómű, nagy kapacitású szabályzó (ESC) és böhöm nagy akku sem, mint egy nagy hajóhoz. Elégségesek a kommersz szervók. A hajótestben kényelmesen van hely berendezni, szerelni. Ha kicsit magas lesz a súlypont építési gyakorlatlanságunk miatt, akkor se lesz gond a stabilitással.
Ugyanígy kerüljük a kisméretű, keskeny hajókat is (pl. a makettgyártó cégek „motorizálható” torpedóhajóit) mert ezekbe speciális hajtás, szervok kellenek és nem mellesleg igen nagy gyakorlat a megépítésükhöz! Kicsit benézzük az össztömeget, vagy rossz helyre kerül az akku és máris bajban leszünk!
A régi Graupner, Robbe kínálatban nagyon sok a feltételeknek megfelelő hajó modell építőkészlet van (Carina, Lotse, Wegesack, Dolly, Katja stb…), de ezek a cégek megszűntek, így a készleteik ma már igen drága gyűjtői darabok, kár lenne őket első modellként kísérletezésre felhasználni (na meg ijesztően drágák is).
Bátran ajánlható a Romarin (volt Robbe modelleket tovább gyártó cég) Dolly vagy Paula. Az Aeronut Santorini, Möwe 2. A Krick-től a Felix, WSP47 (Wasserschutz Polizei 47). Stb….
A modell építési költségeinél ne feledjük, hogy ezek a készletek általában csak a motort (vagy azt se), tönkcsövet és a kormányszerkezetet tartalmazzák. A Rádió adó-vevő, szabályzó, akku, töltő nincs benne a készletben. A motorok még kefés rendszerűek (ennek is megvan a maga jó oka, amire majd később kitérünk) így hagyományos kefés szabályzó (ESC) kell majd hozzá, ráadásul hátramenetes!!!
A választásnál nézzünk utána a kiválasztott hajónak! Szinte mindnek van főkivitele (az az igazi hajó, amiről a modellt formázták), illetve már sokan megépítették. Nézegessük meg a variációkat, színsémákat, kiegészítőket stb… Egy bizonyos modell építőkészlet megvásárlásával egy egész, összetett rendszert veszünk. Pl. a volt Romarin (volt Robbe) Dolly eleve 3 kivitelben (vontató, tűzoltó, kirándulóhajó) építhető meg dobozból, de ennek a hajónak óriási rajongótábora van. Elég bekapalálni a Google-ba, hogy „Robbe Dolly” és ömlenek a képek, modifikációk, festésminták, videók ... végtelen mennyiségben. Nem mellesleg egy szép, klasszikus formájú, és kiváló úszású modellről van szó, nem véletlen a népszerűsége. Szóval célszerű kiterjedt kutatást, adatgyűjtést végezni a kiszemelt hajóval kapcsolatban.
Szóval billentyűzetre fel, bújjátok a netet, web-shop-okat, aukciós oldalakat és találjátok meg azt a készletet amivel az elkövetkező fél-egy-két-sok évet fogjátok tölteni. Mert bizony egy ilyen egyszerű hajó esetében is el lehet rúgni ám a pöttyöst! Kiegészítők tömege, rafinált festés, egyedi módosítások és még sorolhatnám mitől lesz eposzi hosszúságú történet még egy fakocka egyszerűségű Aeronaut Möwe 2-is ….
Re: Hajó modellező tanfolyam.
6.) Egyéb lehetőségek
Nagyon csábító lehet aukción, modellbörzén megvásárolni egy leharcolt, romos hajómodellet. "Jó lesz ez, majd felújítom" jelszóval szokott a modellező birtokába kerülni az efféle kincs. Ez se rossz ötlet, de vegyük figyelembe, hogy a felújítás, esetleg restaurálás sokkal nagyobb munka, mint egy újat építeni akár rajzról, a dobozos készletről nem is beszélve.
A dobozos készlethez ott van minden, beleértve a rajzokat és építési leírásokat is. A felújításhoz az esetek többségében nincs semmi, hosszas kutatás mire összeszedi az ember a megfelelő információkat, alapanyagokat. Gyakorlatilag az össes restaurálós projekt a modell teljes szépbontásával kezdődik, ami igen negy szakértelmet és gyakorlatot kíván, és ilyenkor az alkatrészek egy része megsérül. Ezeket pótolni, utángyártani kell. Fa elemek esetében még csak-csak megoldható ez, de a műanyag, plexi, fém alkatrészek utángyártása már nagyon komoly műhely hátteret feltételez. Sok olyan régi, viseltes modell van, ami egyébként nagy értéket képvisel, vagy ritkasága, vagy előző tulajdonosa, története miatt. Ezeken kár lenne kísérletezni. Ha jó áron hozzájutunk, vegyük meg, és tegyük el arra az időre, amikor már megvan a kellő tapasztalat és háttér a sikeres felújításhoz!
Kezdő hajómodellezőnek semmiképp nem javaslom az ilyen felújítós, restaurálós projektet, mert nagyon kell érteni hozzá, és sokkal tovább tart mint bármi más.
Íme ilyen egy csábító lehetőség! De ez igazából egy nagy medvecsapda, ne lépjetek bele
Ha valaki mindenáron maga szeretne hajó modellt építeni és nem építőgészletből, hanem rajz után, akkor válasszon a fentebb már taglalt kényelmes méretű és sarkos építésű hajót! Ez azt jelenti, hogy a hajótest 3-4-5-.... nagy panellel van burkolva. A felépítmény/fedélzeti ház is legyen egyszerű. A meghatás, és R/C elemek tekintetében szerencsés ha ezekre nyilatkozik rajz, vagy a leírás, ha nem akkor azt már nekünk kell (kellene) megtervezni hozzá. Érdemes ez esetben is olyan terveket választani, amit már többen megépítettek, és sok fotó, leírás fellelhető hozzá a netes felületeken.
Makett R/C-sítése! Ez is egy lehetőség. Vannak is kiváló "alanyok" e célra, mint pl. a Tamiya PBR31 (Pibber), PT-15 Torpedo Boat, vagy a Revell Swift Mk.1. vagy PT-109 .... a kiválasztás alapszempontjait már többször ismételtem. Itt viszont gond lehet, hogy a hajótestet és felépítményeit nem nyithatóra, bonthatóra tervezték, így nekünk kell kialakítani azokat az osztósíkokat, ahol majd kinyithatjuk a hajót szereléshez. A motor/RC elemeknek sincs kialakított beépítési módja, és természetesen méretezve sincs a hajtás, ez már mind a modellezőre marad. Így lényegesen nehezebb megépíteni mint egy eleve úszóképes R/C modellnek tervezett építőkészletet.
Eddig nem volt szó a vitorlásokról! Ez annyira más téma a motoros modellekhez képest, hogy ebben a sorozatban nem foglalkozunk velük. Alapesetben ugyanazok az ajánlások vonatkoznak a vitorlás hajómodelre is mint a motorosra: 1.) vegyél egy gyárit 2.) építs meg egy építőkészletet 3.) építs meg egy tervet, vagy már magad is tervezz hajót!
Nagyon csábító lehet aukción, modellbörzén megvásárolni egy leharcolt, romos hajómodellet. "Jó lesz ez, majd felújítom" jelszóval szokott a modellező birtokába kerülni az efféle kincs. Ez se rossz ötlet, de vegyük figyelembe, hogy a felújítás, esetleg restaurálás sokkal nagyobb munka, mint egy újat építeni akár rajzról, a dobozos készletről nem is beszélve.
A dobozos készlethez ott van minden, beleértve a rajzokat és építési leírásokat is. A felújításhoz az esetek többségében nincs semmi, hosszas kutatás mire összeszedi az ember a megfelelő információkat, alapanyagokat. Gyakorlatilag az össes restaurálós projekt a modell teljes szépbontásával kezdődik, ami igen negy szakértelmet és gyakorlatot kíván, és ilyenkor az alkatrészek egy része megsérül. Ezeket pótolni, utángyártani kell. Fa elemek esetében még csak-csak megoldható ez, de a műanyag, plexi, fém alkatrészek utángyártása már nagyon komoly műhely hátteret feltételez. Sok olyan régi, viseltes modell van, ami egyébként nagy értéket képvisel, vagy ritkasága, vagy előző tulajdonosa, története miatt. Ezeken kár lenne kísérletezni. Ha jó áron hozzájutunk, vegyük meg, és tegyük el arra az időre, amikor már megvan a kellő tapasztalat és háttér a sikeres felújításhoz!
Kezdő hajómodellezőnek semmiképp nem javaslom az ilyen felújítós, restaurálós projektet, mert nagyon kell érteni hozzá, és sokkal tovább tart mint bármi más.
Íme ilyen egy csábító lehetőség! De ez igazából egy nagy medvecsapda, ne lépjetek bele
Ha valaki mindenáron maga szeretne hajó modellt építeni és nem építőgészletből, hanem rajz után, akkor válasszon a fentebb már taglalt kényelmes méretű és sarkos építésű hajót! Ez azt jelenti, hogy a hajótest 3-4-5-.... nagy panellel van burkolva. A felépítmény/fedélzeti ház is legyen egyszerű. A meghatás, és R/C elemek tekintetében szerencsés ha ezekre nyilatkozik rajz, vagy a leírás, ha nem akkor azt már nekünk kell (kellene) megtervezni hozzá. Érdemes ez esetben is olyan terveket választani, amit már többen megépítettek, és sok fotó, leírás fellelhető hozzá a netes felületeken.
Makett R/C-sítése! Ez is egy lehetőség. Vannak is kiváló "alanyok" e célra, mint pl. a Tamiya PBR31 (Pibber), PT-15 Torpedo Boat, vagy a Revell Swift Mk.1. vagy PT-109 .... a kiválasztás alapszempontjait már többször ismételtem. Itt viszont gond lehet, hogy a hajótestet és felépítményeit nem nyithatóra, bonthatóra tervezték, így nekünk kell kialakítani azokat az osztósíkokat, ahol majd kinyithatjuk a hajót szereléshez. A motor/RC elemeknek sincs kialakított beépítési módja, és természetesen méretezve sincs a hajtás, ez már mind a modellezőre marad. Így lényegesen nehezebb megépíteni mint egy eleve úszóképes R/C modellnek tervezett építőkészletet.
Eddig nem volt szó a vitorlásokról! Ez annyira más téma a motoros modellekhez képest, hogy ebben a sorozatban nem foglalkozunk velük. Alapesetben ugyanazok az ajánlások vonatkoznak a vitorlás hajómodelre is mint a motorosra: 1.) vegyél egy gyárit 2.) építs meg egy építőkészletet 3.) építs meg egy tervet, vagy már magad is tervezz hajót!
Re: Hajó modellező tanfolyam.
7.) Mert a méret(arány) a lényeg
Miután általánosságban áttekintettük a hajómodellező karrier kezdeti lépéseit foglalkozzunk kicsit a részletekkel is.
Az élethű hajók modelljei egy létező hajó kicsinyített másai. Illetve technikailag ide sorolhatóak azok a "fantázia" hajók is, amik ugyan csak modellben léteznek, de kivitelük, jellegük miatt akár létezhetne ilyen "igazi" hajó is. A mintául szolgáló "igazi" hajót "főkivitel"-nek szoktuk nevezni és ennek kicsinyített mása a modell.
Az első dolog amit el kell döntenünk az a méretarány! Ez az az arányszám , ami megadja, hogy a modell hányszor kisebb az eredeti szerkezetnél. Ha a modell M 1:50 méretarányú, az annyit jelent, hogy minden hossz mérete (!!!) 50-ed része az eredetinek. Itt különös jelentősége van a "hossz" kitételnek , ezzel még később alaposabban is foglalkozunk!
Elméletileg bármilyen méretarány választható akár olyan extremitások is mint az M 1:23,5, ennek elvi matematikai, fizikai akadálya nincs. Viszont a jól használható méretarányok sokkal kötöttebbek. A méretarány megválasztásával nagyon sok mindent eldöntünk, messzire kiható következményei vannak, amiket sok Modellező Kolléga sajnos nem vesz figyelembe. Nagyon sok modell reked meg félkész állapotban a rosszul megválasztott méretarány miatt.
Választhatunk a műszaki életből ismert (szabványos) méretarányokat M 1:2 , 5, 10, 20, 50, 100, stb... illetve makettezés területén használatosakat M 1:24, 32, 35, 48, 72, 144, 700 stb.... vagy a vasútmodellezés területén használatosakat is M 1: 20, 32, 45, 87, 120 stb.... is! Mint látható a makettezés , modellezés területén használatos méretarányok a legkevésbé sem fedik a műszaki szabványokat. Ennek az az oka, hogy a jól megválasztott méretarány meghálálja magát a költségek, idő, tárolhatóság stb... területén, és a kialakult méretarányok ennek megfelelően nagyon alapos tervezés, megfontolás eredményei!
Válasszunk méretarányt egy gyakorlati példával: Legyen a modellünk Főkivitele az "S.M.S. Leitha" monitor! A hajó hossza Lfk=50,5 méter. Gondolkodjunk el, hogy mekkora helyünk van hajót építeni? Mekkora az autónk csomagtartója amiben szállítani szeretnénk? Mennyi funkcionális elemet (R/C távirányítás, lövegtorony mozgatás, világítás stb...) szeretnénk beépíteni? Tegyük fel van egy Skoda Fabia kisautónk ennek 716 mm hosszú a csomagtere, tehát a szállítóláda max 700 mm hosszú lehet abba belefér egy 650 mm hosszú modell. Végül is ez a méret még egy íróasztalon kezelhető, megépíthető. Vegyük a modell hosszát Lm=650mm -nek. A főkivitel hosszából és a tervezett hajó hosszból meg is kapjuk a méretarányt M 1:77,69 (50500/650 mm). Ezzel az a baj, hogy minden alkatrész, minden hosszméretét ezzel kell osztani, és 77,69-el számolni elég nyűgös lesz. Válasszunk valami praktikusabbat! Jó lehet az 1:75, 1:100 a makettezők 1:72 méretaránya, vagy vasútmodellezés területéről az 1:87. A két utóbbinak előnye, hogy rengeteg kiegészítő (figura) szerezhető be készen, félkészen ezekben a méretarányokban igen sok munkát megspórolva a modellezőnek.
Mi most az M1:100-at fogjuk választani (hogy a példaszámításokat egyszerűsítsük).
Mivel jár ez a választás??? A modell hossza Lm=Lfk/100= 505 mm lesz. Ez egy jól kezelhető, szállítható "fél méteres" példány! A hajó szélessége Bfk=8,65 m ebből a modell szélessége Bm= 86,5 mm. DE (mert mindig van egy DE!!!) nézzük a többi adatot! A főkivitel merülése Hfk=1300 mm ebből a modellé Hm=13 mm . Ez bizony nem sok! A főkivitel vízkiszorítása Mfk=367,35 Tonna (367350 kg) amiből a modellünk vízkiszorítása (össztömege) Mm=0,367 Kg.
Tehát egy 505 mm hosszú, 86,5 mm széles hajót kellene kihozni 367 gramm-ból! Gyors kalkuláció: Akku (2x18650 LiIon)=100 gramm motorok (2x380 méretű)=140 gramm szabályzó (2x15)=30 gramm vevő = 15 gramm kormányszervő = 9 gramm ... most tartunk 294 grammnál és még nem számoltunk a tönkcsövek, hajócsavarok, kormánymű, hajótest, felépítmény stb...-vel. Ez így biztos nem lesz jó!
Három megoldási lehetőség áll előttünk:
1.) Maradunk az M 1:100 méretaránynál és speciális könnyű anyagokat, R/C elemeket alkalmazunk (kisebb LiPo akku, 130-as motor, 2 mm balsa építés stb...) ezt kezdő hajómodellezőnek semmiképp nem ajánlom. Tipikus esete a túl kicsi modellnek, ami nem lehetetlen feladat, de inkább a rutinos modellezők izgalmas, buktatókkal teli kihívása. Egy kezdő modellező esetében biztos kudarc lesz a vége.
2.) Másik méretarányt választunk (erről a folytatásban)
3.) Csalunk a hajó merülésével! Az M 1:100-hoz tartozó 13 mm merülést megváltoztatjuk 20 mm-re és máris 564 gramm lehet az össztömegünk!!! Ez a kis 7 mm-es csalás ennyit számít!!! Igaz így nem teljesen scale/élethű a hajó, de a vízvonal alatti rész nem látszik, ezért nem változtatja meg a hajó alapvető jellegét úszás közben.
Nézzük a alaposabban a 2. pontban említett méretarány megváltoztatást! Legyen a M 1:87. Ebből az adataink
Hossz: Lm= 580 mm
Szélesség: Bm= 99,4 mm
Merülés: Hm= 14,9 mm
Vízkiszorítás: Mm= 557 gramm!
Ez már megvalósíthatónak tűnik, különösen ha a 2. és 3. lehetőséget mixeljük és Hm=14,9 mm számított merülésen csalunk kicsit Hm=17 mm-re, így már Mm= 635 gramm lehet az össztömegünk.
Lám-Lám még egy vágást nem tettünk az alapanyagon és máris kiderült, hogy ha az M 1:100 léptéket válasszuk akkor vagy nagyon nehéz dolgunk lesz, de valószínűbb, hogy ebből soha nem lesz normális modell, vagy inkább semmilyen se, de ha csak kicsit arrébb lőjük be a méretarányt M1:87-re már legalább van reményünk a sikerre, plusz a H0 vasútmodell kínálatból (ez az 1:87) rengeteg kiegészítőt, figurát stb... is felhasználhatunk.
És ha a méretarányt M 1:72-re választjuk? Nos akkor a modell hossza lm=701 mm és ha hosszávesszük még szállítóládát is nem férünk be a Skoda Fábia csomagtartóba hosszában Természetesen erre is van megoldás: venni kell egy nagyobb autót (és mielőtt valaki azt hinné, hogy ez vicc, hát nem az! Megtörtént már az ilyesmi hajómodellezőknél !!) , tegyük a hátsó ülésre, tetőbox stb....
Remélem ez a példa jól szemléltette mennyire fontos már a legelején jól megfontolni a méretarány kérdést, és elvégezni pár számítást, figyelembe venni lehetőségeinket.....
(folyt.köv.)
Miután általánosságban áttekintettük a hajómodellező karrier kezdeti lépéseit foglalkozzunk kicsit a részletekkel is.
Az élethű hajók modelljei egy létező hajó kicsinyített másai. Illetve technikailag ide sorolhatóak azok a "fantázia" hajók is, amik ugyan csak modellben léteznek, de kivitelük, jellegük miatt akár létezhetne ilyen "igazi" hajó is. A mintául szolgáló "igazi" hajót "főkivitel"-nek szoktuk nevezni és ennek kicsinyített mása a modell.
Az első dolog amit el kell döntenünk az a méretarány! Ez az az arányszám , ami megadja, hogy a modell hányszor kisebb az eredeti szerkezetnél. Ha a modell M 1:50 méretarányú, az annyit jelent, hogy minden hossz mérete (!!!) 50-ed része az eredetinek. Itt különös jelentősége van a "hossz" kitételnek , ezzel még később alaposabban is foglalkozunk!
Elméletileg bármilyen méretarány választható akár olyan extremitások is mint az M 1:23,5, ennek elvi matematikai, fizikai akadálya nincs. Viszont a jól használható méretarányok sokkal kötöttebbek. A méretarány megválasztásával nagyon sok mindent eldöntünk, messzire kiható következményei vannak, amiket sok Modellező Kolléga sajnos nem vesz figyelembe. Nagyon sok modell reked meg félkész állapotban a rosszul megválasztott méretarány miatt.
Választhatunk a műszaki életből ismert (szabványos) méretarányokat M 1:2 , 5, 10, 20, 50, 100, stb... illetve makettezés területén használatosakat M 1:24, 32, 35, 48, 72, 144, 700 stb.... vagy a vasútmodellezés területén használatosakat is M 1: 20, 32, 45, 87, 120 stb.... is! Mint látható a makettezés , modellezés területén használatos méretarányok a legkevésbé sem fedik a műszaki szabványokat. Ennek az az oka, hogy a jól megválasztott méretarány meghálálja magát a költségek, idő, tárolhatóság stb... területén, és a kialakult méretarányok ennek megfelelően nagyon alapos tervezés, megfontolás eredményei!
Válasszunk méretarányt egy gyakorlati példával: Legyen a modellünk Főkivitele az "S.M.S. Leitha" monitor! A hajó hossza Lfk=50,5 méter. Gondolkodjunk el, hogy mekkora helyünk van hajót építeni? Mekkora az autónk csomagtartója amiben szállítani szeretnénk? Mennyi funkcionális elemet (R/C távirányítás, lövegtorony mozgatás, világítás stb...) szeretnénk beépíteni? Tegyük fel van egy Skoda Fabia kisautónk ennek 716 mm hosszú a csomagtere, tehát a szállítóláda max 700 mm hosszú lehet abba belefér egy 650 mm hosszú modell. Végül is ez a méret még egy íróasztalon kezelhető, megépíthető. Vegyük a modell hosszát Lm=650mm -nek. A főkivitel hosszából és a tervezett hajó hosszból meg is kapjuk a méretarányt M 1:77,69 (50500/650 mm). Ezzel az a baj, hogy minden alkatrész, minden hosszméretét ezzel kell osztani, és 77,69-el számolni elég nyűgös lesz. Válasszunk valami praktikusabbat! Jó lehet az 1:75, 1:100 a makettezők 1:72 méretaránya, vagy vasútmodellezés területéről az 1:87. A két utóbbinak előnye, hogy rengeteg kiegészítő (figura) szerezhető be készen, félkészen ezekben a méretarányokban igen sok munkát megspórolva a modellezőnek.
Mi most az M1:100-at fogjuk választani (hogy a példaszámításokat egyszerűsítsük).
Mivel jár ez a választás??? A modell hossza Lm=Lfk/100= 505 mm lesz. Ez egy jól kezelhető, szállítható "fél méteres" példány! A hajó szélessége Bfk=8,65 m ebből a modell szélessége Bm= 86,5 mm. DE (mert mindig van egy DE!!!) nézzük a többi adatot! A főkivitel merülése Hfk=1300 mm ebből a modellé Hm=13 mm . Ez bizony nem sok! A főkivitel vízkiszorítása Mfk=367,35 Tonna (367350 kg) amiből a modellünk vízkiszorítása (össztömege) Mm=0,367 Kg.
Tehát egy 505 mm hosszú, 86,5 mm széles hajót kellene kihozni 367 gramm-ból! Gyors kalkuláció: Akku (2x18650 LiIon)=100 gramm motorok (2x380 méretű)=140 gramm szabályzó (2x15)=30 gramm vevő = 15 gramm kormányszervő = 9 gramm ... most tartunk 294 grammnál és még nem számoltunk a tönkcsövek, hajócsavarok, kormánymű, hajótest, felépítmény stb...-vel. Ez így biztos nem lesz jó!
Három megoldási lehetőség áll előttünk:
1.) Maradunk az M 1:100 méretaránynál és speciális könnyű anyagokat, R/C elemeket alkalmazunk (kisebb LiPo akku, 130-as motor, 2 mm balsa építés stb...) ezt kezdő hajómodellezőnek semmiképp nem ajánlom. Tipikus esete a túl kicsi modellnek, ami nem lehetetlen feladat, de inkább a rutinos modellezők izgalmas, buktatókkal teli kihívása. Egy kezdő modellező esetében biztos kudarc lesz a vége.
2.) Másik méretarányt választunk (erről a folytatásban)
3.) Csalunk a hajó merülésével! Az M 1:100-hoz tartozó 13 mm merülést megváltoztatjuk 20 mm-re és máris 564 gramm lehet az össztömegünk!!! Ez a kis 7 mm-es csalás ennyit számít!!! Igaz így nem teljesen scale/élethű a hajó, de a vízvonal alatti rész nem látszik, ezért nem változtatja meg a hajó alapvető jellegét úszás közben.
Nézzük a alaposabban a 2. pontban említett méretarány megváltoztatást! Legyen a M 1:87. Ebből az adataink
Hossz: Lm= 580 mm
Szélesség: Bm= 99,4 mm
Merülés: Hm= 14,9 mm
Vízkiszorítás: Mm= 557 gramm!
Ez már megvalósíthatónak tűnik, különösen ha a 2. és 3. lehetőséget mixeljük és Hm=14,9 mm számított merülésen csalunk kicsit Hm=17 mm-re, így már Mm= 635 gramm lehet az össztömegünk.
Lám-Lám még egy vágást nem tettünk az alapanyagon és máris kiderült, hogy ha az M 1:100 léptéket válasszuk akkor vagy nagyon nehéz dolgunk lesz, de valószínűbb, hogy ebből soha nem lesz normális modell, vagy inkább semmilyen se, de ha csak kicsit arrébb lőjük be a méretarányt M1:87-re már legalább van reményünk a sikerre, plusz a H0 vasútmodell kínálatból (ez az 1:87) rengeteg kiegészítőt, figurát stb... is felhasználhatunk.
És ha a méretarányt M 1:72-re választjuk? Nos akkor a modell hossza lm=701 mm és ha hosszávesszük még szállítóládát is nem férünk be a Skoda Fábia csomagtartóba hosszában
Természetesen erre is van megoldás: venni kell egy nagyobb autót (és mielőtt valaki azt hinné, hogy ez vicc, hát nem az! Megtörtént már az ilyesmi hajómodellezőknél !!) , tegyük a hátsó ülésre, tetőbox stb.... Remélem ez a példa jól szemléltette mennyire fontos már a legelején jól megfontolni a méretarány kérdést, és elvégezni pár számítást, figyelembe venni lehetőségeinket.....
(folyt.köv.)
Re: Hajó modellező tanfolyam.
8.) Mert a méret(arány) a lényeg (2. rész)
Szerintem már az eddigiekből is érzékelhető, hogy mennyire fontos kérdés a méretarány helyes megválasztása. A tervezés alapkövetelménye, hogy jó minőségű adatok álljanak a rendelkezésünkre! Ezeket beszerezni nem is olyan könnyű! Legfontosabb kiindulási adatunk a tervezett össztömeg! Ennek meghatározásához kell egy gramm pontosságú mérleg
Ez lehet konyhai mérleg, ékszermérleg, akármi. A méréshatár 1-2 kg. legyen minimum, mert kb. ez a kicsi, közepes hajómodellek össztömeg tartománya. Nagy modelleknél már az 5 kg. méréshatás is kevés lehet.
Ha igazán ügyesek vagyunk először összeállítjuk a hajó gépészetét. Erről készítünk egy táblázatot. A legjobb ha meg is vannak ezek az alkatrészek, és konkrétan le tudjuk mérni őket, mert a katalógus adatok sokszor nem kicsit szépítik a valóságot. Pl. a 8,5 gramm-osnak megadott szervo a mérlegen 10,5 volt és így tovább. További nehézség, hogy sok esetben nem érhető el a tervezett alkatrész. Kivezették a gyártásból, készlethiány stb... így a legjobb ha már előttünk van az asztalon minden és "tutiból" dolgozunk. Nézzünk a példa kedvéért egy ilyen táblázatot:
Megnevezés össztömeg
akkumulátor - 2200 mAh 7,4V LiPo akkumulátor : 122 gramm
szabályzó - Hobbywing Quicrun 1060 vízálló szabályzó : 39 gramm
Motor - RCXAZ 390 brushed motor: 107 gramm
Rádióvevő - FlySky AFHDS 2A 6csatornás vevő: 13 gramm
Kormáynszervo - Fémfogaskerekes Szervo: 17 gramm
Korányszerkezet - kormánylapát+tönkcső+tengelykar 12gramm
Hajtás - tönkcső+tengely+hajócsavar+kuplung 27 gramm
-------------------------------------------------------------------------------------------
gépészet összesen 337 gramm
Ezzel meg is adtuk egy alap R/C hajómodell minimálisan szükséges gépészeti elemeit. Természetesen jöhet még hűtőborda, világítás, orrsugár kormány ... és még jó darabig sorolhatnám, ezeket mind, mind számba kell venni.
A hajótest tömegét megsaccolni nem könnyű! Ehhez kell némi tapasztalat. Függ az építés módjától, a felhasznált anyagoktól a hajó bonyolultságától, és természetesen a méretektől. Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb a modell, annál nagyobb a gépészet aránya az össztömegben. Közepes modelleknél fele, egészen nagyoknál már csak 15-20%-a. Ez ügyben egyszer le kellene folytatni egy mérés sorozatot már elkészült modelleken, igen hasznos lenne minden hajómodellező számára. Sajnos ezeddig ezt még senki nem tette meg, lehet épp itt az ideje.
Általánosságban elmondható, hogy egy közepes méretű (400-500 mm hossz) hajó esetében kb. 30-40% az össztömegnek a gépészet. Tehát a példa esetünkben a hajó maga kb: 505 gramm és ebből az össztömeg 842 gramm lesz (hajótest+gépészet). Mint az előző számítási példában levezettül az "S.M.S. Leitha" monitor modelljének össztömegét 500-600 grammra kalkuláltuk, szóval ezzel a példában szereplő belgépészettel nem lehetne megépíteni a hajót. Ez is igaz, hogy a Monitor egy szélsőséges eset, mert már a Főkivitel tervezésénél is komoly gondot jelentett a kis merülés elvárása (folyami üzem) ami nagyon megnehezítette a tervezést, építést, és a hajó modelljének megépítésére vállalkozó modellezőnek se lesz sokkal könnyebb a dolga, mint az eredeti alkotóknak.
Viszont ha ügyesen választunk főkivitelt is, mondjuk egy öblös testű, nagyobb merülésű, tengeri halászhajót. Például egy Északi-Tengeri rákhalász hajót (Krabben-kutter) aminek főkiviteli hossza Lfk=18,3 m vízkiszorítása Mfk=70 Tonna, M 1:33 méretarányban kapunk egy Lm=554 mm hosszú, Mm=1947 gramm össztömegű (majd 2 kilós!!!) modellt! Na itt már nem lesz gond a 337 grammos gépészettel, és 500-600 gramm körüli hajótest szerkezeti tömeggel, sőt még pakolhatjuk a ballasztot is bele vastagon, hogy meglegyen a kellő merülése (tervezett vízvonalon ússzon). Itt jegyezzük is meg, hogy a tömegszámítás, tömegbecslés 3 fő elemből áll: 1.) Gépészet 2.) Hajótest 3.) Ballaszt . Ezekből a Ballaszt lesz a legjobb barátunk, mert szinte minden tervezési, építési hibát lehet orvosolni vele
Ragozhatnánk még sokáig ezt a dolgot, de a lényeg, hogy a főkivitel és a méretarány választás eldönt szinte mindent, a hajómodell további sorsát alapvetően befolyásolja. Pár méréssel, számítással rengeteg nehézségtől, kudarctól, felesleges kiadástól kímélhetjük meg magunkat.
Az előzőekben volt már szó arról, hogy második modellnek (a megvásárolt RTR modell után) legjobb egy építőkészletet venni! Ez most is beigazolódik, mert ezeket a tömegkalkulációkat, méretarány választásokat már az építőkészletet tervező, rutinos modellezők elvégezték helyettünk!!
A Billing Boats BB474 "CUX87" építőkészletéből megépíthető M 1:33 léptékű rákhalás-hajó
Viszont ez esetben is (építőkészletből építés) mérjünk mindent! Az adatokat jegyezzük fel egy kis noteszbe, Excel táblába akárhová, mert ezek a táblázatok, adatsorok idővel igen értékesek lesznek! Amikor már magunknak tervezünk hajót könnyen ki tudjuk választani az egy bizonyos jelleghez, méretarányhoz tartozó számokat és ezekkel egyre pontosabban végezhetünk tömeg előkalkulációkat, ami idővel egyre jobb modelleket eredményez!
Szerintem már az eddigiekből is érzékelhető, hogy mennyire fontos kérdés a méretarány helyes megválasztása. A tervezés alapkövetelménye, hogy jó minőségű adatok álljanak a rendelkezésünkre! Ezeket beszerezni nem is olyan könnyű! Legfontosabb kiindulási adatunk a tervezett össztömeg! Ennek meghatározásához kell egy gramm pontosságú mérleg
Ez lehet konyhai mérleg, ékszermérleg, akármi. A méréshatár 1-2 kg. legyen minimum, mert kb. ez a kicsi, közepes hajómodellek össztömeg tartománya. Nagy modelleknél már az 5 kg. méréshatás is kevés lehet.
Ha igazán ügyesek vagyunk először összeállítjuk a hajó gépészetét. Erről készítünk egy táblázatot. A legjobb ha meg is vannak ezek az alkatrészek, és konkrétan le tudjuk mérni őket, mert a katalógus adatok sokszor nem kicsit szépítik a valóságot. Pl. a 8,5 gramm-osnak megadott szervo a mérlegen 10,5 volt és így tovább. További nehézség, hogy sok esetben nem érhető el a tervezett alkatrész. Kivezették a gyártásból, készlethiány stb... így a legjobb ha már előttünk van az asztalon minden és "tutiból" dolgozunk. Nézzünk a példa kedvéért egy ilyen táblázatot:
Megnevezés össztömeg
akkumulátor - 2200 mAh 7,4V LiPo akkumulátor : 122 gramm
szabályzó - Hobbywing Quicrun 1060 vízálló szabályzó : 39 gramm
Motor - RCXAZ 390 brushed motor: 107 gramm
Rádióvevő - FlySky AFHDS 2A 6csatornás vevő: 13 gramm
Kormáynszervo - Fémfogaskerekes Szervo: 17 gramm
Korányszerkezet - kormánylapát+tönkcső+tengelykar 12gramm
Hajtás - tönkcső+tengely+hajócsavar+kuplung 27 gramm
-------------------------------------------------------------------------------------------
gépészet összesen 337 gramm
Ezzel meg is adtuk egy alap R/C hajómodell minimálisan szükséges gépészeti elemeit. Természetesen jöhet még hűtőborda, világítás, orrsugár kormány ... és még jó darabig sorolhatnám, ezeket mind, mind számba kell venni.
A hajótest tömegét megsaccolni nem könnyű! Ehhez kell némi tapasztalat. Függ az építés módjától, a felhasznált anyagoktól a hajó bonyolultságától, és természetesen a méretektől. Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb a modell, annál nagyobb a gépészet aránya az össztömegben. Közepes modelleknél fele, egészen nagyoknál már csak 15-20%-a. Ez ügyben egyszer le kellene folytatni egy mérés sorozatot már elkészült modelleken, igen hasznos lenne minden hajómodellező számára. Sajnos ezeddig ezt még senki nem tette meg, lehet épp itt az ideje.
Általánosságban elmondható, hogy egy közepes méretű (400-500 mm hossz) hajó esetében kb. 30-40% az össztömegnek a gépészet. Tehát a példa esetünkben a hajó maga kb: 505 gramm és ebből az össztömeg 842 gramm lesz (hajótest+gépészet). Mint az előző számítási példában levezettül az "S.M.S. Leitha" monitor modelljének össztömegét 500-600 grammra kalkuláltuk, szóval ezzel a példában szereplő belgépészettel nem lehetne megépíteni a hajót. Ez is igaz, hogy a Monitor egy szélsőséges eset, mert már a Főkivitel tervezésénél is komoly gondot jelentett a kis merülés elvárása (folyami üzem) ami nagyon megnehezítette a tervezést, építést, és a hajó modelljének megépítésére vállalkozó modellezőnek se lesz sokkal könnyebb a dolga, mint az eredeti alkotóknak.
Viszont ha ügyesen választunk főkivitelt is, mondjuk egy öblös testű, nagyobb merülésű, tengeri halászhajót. Például egy Északi-Tengeri rákhalász hajót (Krabben-kutter) aminek főkiviteli hossza Lfk=18,3 m vízkiszorítása Mfk=70 Tonna, M 1:33 méretarányban kapunk egy Lm=554 mm hosszú, Mm=1947 gramm össztömegű (majd 2 kilós!!!) modellt! Na itt már nem lesz gond a 337 grammos gépészettel, és 500-600 gramm körüli hajótest szerkezeti tömeggel, sőt még pakolhatjuk a ballasztot is bele vastagon, hogy meglegyen a kellő merülése (tervezett vízvonalon ússzon). Itt jegyezzük is meg, hogy a tömegszámítás, tömegbecslés 3 fő elemből áll: 1.) Gépészet 2.) Hajótest 3.) Ballaszt . Ezekből a Ballaszt lesz a legjobb barátunk, mert szinte minden tervezési, építési hibát lehet orvosolni vele
Ragozhatnánk még sokáig ezt a dolgot, de a lényeg, hogy a főkivitel és a méretarány választás eldönt szinte mindent, a hajómodell további sorsát alapvetően befolyásolja. Pár méréssel, számítással rengeteg nehézségtől, kudarctól, felesleges kiadástól kímélhetjük meg magunkat.
Az előzőekben volt már szó arról, hogy második modellnek (a megvásárolt RTR modell után) legjobb egy építőkészletet venni! Ez most is beigazolódik, mert ezeket a tömegkalkulációkat, méretarány választásokat már az építőkészletet tervező, rutinos modellezők elvégezték helyettünk!!
A Billing Boats BB474 "CUX87" építőkészletéből megépíthető M 1:33 léptékű rákhalás-hajó
Viszont ez esetben is (építőkészletből építés) mérjünk mindent! Az adatokat jegyezzük fel egy kis noteszbe, Excel táblába akárhová, mert ezek a táblázatok, adatsorok idővel igen értékesek lesznek! Amikor már magunknak tervezünk hajót könnyen ki tudjuk választani az egy bizonyos jelleghez, méretarányhoz tartozó számokat és ezekkel egyre pontosabban végezhetünk tömeg előkalkulációkat, ami idővel egyre jobb modelleket eredményez!
Re: Hajó modellező tanfolyam.
9.) Most már építsünk is valamit... például egy-két pótakkumulátort
Elektromos meghajtású modellek esetében általánosságban elmondható, hogy egy akkumulátor nem akkumulátor! Az úsztatás során előbb-utóbb (inkább előbb) elfogy az akkuban tárolt elektromos energia, és ezzel vége is a vidám szórakozásnak … hacsak nincs (töltött) tartalék akku a hajóládában!
Az RTR készletekhez általában egy darab akkumulátort mellékel a gyártó, az építőkészletekben sajnos még ezt se, de cserébe az építési leírásban mindig kapunk ajánlást annak méreteire, kapacitására, üzemfeszültségére. A magunk tervezett, épített modelleknél az akkumulátort méretezés, kiválasztás és ránk marad.
Egy példán keresztül bemutatom a pót-akkumulátor(pakk) készítés alapvető fogásait! A „TUGBOAT 686” RTR vontatóhajó-modellhez készítünk pótakkumulátort. Első lépés az akkumulátor "azonosítása". A modellhez gyárilag mellékelt akkumulátoron a következő feliratokat találjuk.
Ezek értelmezése:
DJY Li-Ion : Az akkumulátor vegyi felépítse Lítium-Ion. Ez azért fontos, a mert a töltőkészüléket és a szabályzót, ilyen akkumulátorok adataihoz állították be, ezért az elkészítendő akkumulátornak is Li-Ion rendszerűnek kell lennie!
14500 : ez az akkumulátor méretét adja meg. Jelen esetben 14 mm átmérőjű 50 mm hosszú, a számsor végén az utolsó "0" pedig azt jelenti, hogy hengeres kivitel. A gyakoribb Li-Ion akkumulátor méretek: 10440, 14500, 18650, 26650, de léteznek nagyon ritka kivitelek is, mint pl.: 17500, 17650, 18350, 18500, 17335, 18700, 16340, 25500, 20700. Ezeket viszont elég nehéz beszerezni így nem célszerű számolni velük.
600 mAh : Az akkumulátor kapacitása, ennyi elektromos energiát tudunk eltárolni benne teljes feltöltéssel.
3,7 V : az akkumulátor üzemfeszültségét adja meg, mivel Li-Ion akkuból létezhet 3,7 volt-os és 3,6 Volt-os is.
Előfordulhat, hogy az akkun nincs semmilyen felirat, mert letakarták, vagy nem is volt rajta. Ekkor a modell leírásában keressük ki az adatokat. Ha ez se jár sikerrel az akku méreteiből is következtethetünk a típusára. Természetesen nem csak egy akkumulátor cellából álló meghajtó akkuk léteznek. 1-2-3-4-stb... cellát is összefűzhetnek a megfelelő üzemfeszültség elérése érdekében. Ez esetben viszont az akkupakkok (merthogy így hívják a több cellából álló akkumulátor csomagot) mindig teljesen egyforma tulajdonságú akkumulátor cellákból épülnek fel, soha nem keverik a különféle cellákat, sőt általában még a gyártó is azonos!
Az akkumulátor beazonosítása után rendeljünk, vásároljunk ennek megfelelő új akkumulátorokat. A kapacitás kérdésében el lehet térni, mert a különféle gyártmányok között vannak eltérések. Ha ugyanezen méretekkel találunk nagyobb, (800 mAh) kapacitásút azt válasszuk. Hiszen ez esetben majd 33%-al hosszabb ideig hajózhatunk!
Az új akkucellák megérkezését követően mérjük le őket és feljegyezzük az adatot. A beszerzett akku tömege 16,34 gramm! Ez hasznos adat lesz hajómodellező pályafutásunk során a tervezéskor. A mérés azért is fontos mert a gyártók által megadott katalógus adatok sokszor meglehetősen pontatlanok.
Az akkumulátort ellátjuk kábelekkel, és egy csatlakozóval is, hiszen valahogy majd össze kell kötni a hajómodell szabályzójával. Nagyon sokféle akkumulátor csatlakozó létezik, esetünkben az eddig kevéssé ismert, de rohamosan terjedő JST DS LOSI 2,0 mm, más megjelöléssel MOLEX 51005/51006 2,0 mm típusú csatlakozóval szerelte a gyártó a hajómodellt. Ebből is szerezzünk be párat. Érdemes gyárilag kábellel ellátott csatlakozókat vásárolni, mert nem mindenki rendelkezik megfelelő szerelési gyakorlattal és szerszámokkal, az ilyen csatlakozók sarujai felkábelezéséhez.
A munkához szükségünk lesz még pár szerszámra és segédanyagra is. Ezek a mellékelt fotó szerint:1.) pákahegy tisztító. 2.) Folyasztószer 3.) Forrasztó-ón. 4.) Csiszológép (vagy csiszolópapír) 5.) Bronzkefe. 6.) legalább 100 Watt-os rúdpáka. 7.) oldalcsípő fogó. 8.) csipesz.
Nagyon fontos a rúdpáka teljesítménye!! Az eljárás sarokköve a hősokk forrasztás(!), ugyanis nem szabad nagyon felmelegíteni az egész akkucellát, mert a felforrhat benne az elektrolit és ettől tönkremegy. Olyan forrasztási teljesítmény kell, amivel egy pillanat alatt elvégezhetjük a feladatot és nincs ideje a hőnek a pákából az akkuba vándorolnia. Erre a feladatra a kisebb (40-60 Watt-os) pákák alkalmatlanok! Ezekkel csak huzamosabb ideig melegítve érhetjük el a felületen a szükséges forrasztási hőmérsékletet, de e közben rengeteg hő vándorol az akku belsejébe károsítva, sőt tönkre téve azt!
Folytatása következik....
Elektromos meghajtású modellek esetében általánosságban elmondható, hogy egy akkumulátor nem akkumulátor! Az úsztatás során előbb-utóbb (inkább előbb) elfogy az akkuban tárolt elektromos energia, és ezzel vége is a vidám szórakozásnak … hacsak nincs (töltött) tartalék akku a hajóládában!
Az RTR készletekhez általában egy darab akkumulátort mellékel a gyártó, az építőkészletekben sajnos még ezt se, de cserébe az építési leírásban mindig kapunk ajánlást annak méreteire, kapacitására, üzemfeszültségére. A magunk tervezett, épített modelleknél az akkumulátort méretezés, kiválasztás és ránk marad.
Egy példán keresztül bemutatom a pót-akkumulátor(pakk) készítés alapvető fogásait! A „TUGBOAT 686” RTR vontatóhajó-modellhez készítünk pótakkumulátort. Első lépés az akkumulátor "azonosítása". A modellhez gyárilag mellékelt akkumulátoron a következő feliratokat találjuk.
Ezek értelmezése:
DJY Li-Ion : Az akkumulátor vegyi felépítse Lítium-Ion. Ez azért fontos, a mert a töltőkészüléket és a szabályzót, ilyen akkumulátorok adataihoz állították be, ezért az elkészítendő akkumulátornak is Li-Ion rendszerűnek kell lennie!
14500 : ez az akkumulátor méretét adja meg. Jelen esetben 14 mm átmérőjű 50 mm hosszú, a számsor végén az utolsó "0" pedig azt jelenti, hogy hengeres kivitel. A gyakoribb Li-Ion akkumulátor méretek: 10440, 14500, 18650, 26650, de léteznek nagyon ritka kivitelek is, mint pl.: 17500, 17650, 18350, 18500, 17335, 18700, 16340, 25500, 20700. Ezeket viszont elég nehéz beszerezni így nem célszerű számolni velük.
600 mAh : Az akkumulátor kapacitása, ennyi elektromos energiát tudunk eltárolni benne teljes feltöltéssel.
3,7 V : az akkumulátor üzemfeszültségét adja meg, mivel Li-Ion akkuból létezhet 3,7 volt-os és 3,6 Volt-os is.
Előfordulhat, hogy az akkun nincs semmilyen felirat, mert letakarták, vagy nem is volt rajta. Ekkor a modell leírásában keressük ki az adatokat. Ha ez se jár sikerrel az akku méreteiből is következtethetünk a típusára. Természetesen nem csak egy akkumulátor cellából álló meghajtó akkuk léteznek. 1-2-3-4-stb... cellát is összefűzhetnek a megfelelő üzemfeszültség elérése érdekében. Ez esetben viszont az akkupakkok (merthogy így hívják a több cellából álló akkumulátor csomagot) mindig teljesen egyforma tulajdonságú akkumulátor cellákból épülnek fel, soha nem keverik a különféle cellákat, sőt általában még a gyártó is azonos!
Az akkumulátor beazonosítása után rendeljünk, vásároljunk ennek megfelelő új akkumulátorokat. A kapacitás kérdésében el lehet térni, mert a különféle gyártmányok között vannak eltérések. Ha ugyanezen méretekkel találunk nagyobb, (800 mAh) kapacitásút azt válasszuk. Hiszen ez esetben majd 33%-al hosszabb ideig hajózhatunk!
Az új akkucellák megérkezését követően mérjük le őket és feljegyezzük az adatot. A beszerzett akku tömege 16,34 gramm! Ez hasznos adat lesz hajómodellező pályafutásunk során a tervezéskor. A mérés azért is fontos mert a gyártók által megadott katalógus adatok sokszor meglehetősen pontatlanok.
Az akkumulátort ellátjuk kábelekkel, és egy csatlakozóval is, hiszen valahogy majd össze kell kötni a hajómodell szabályzójával. Nagyon sokféle akkumulátor csatlakozó létezik, esetünkben az eddig kevéssé ismert, de rohamosan terjedő JST DS LOSI 2,0 mm, más megjelöléssel MOLEX 51005/51006 2,0 mm típusú csatlakozóval szerelte a gyártó a hajómodellt. Ebből is szerezzünk be párat. Érdemes gyárilag kábellel ellátott csatlakozókat vásárolni, mert nem mindenki rendelkezik megfelelő szerelési gyakorlattal és szerszámokkal, az ilyen csatlakozók sarujai felkábelezéséhez.
A munkához szükségünk lesz még pár szerszámra és segédanyagra is. Ezek a mellékelt fotó szerint:1.) pákahegy tisztító. 2.) Folyasztószer 3.) Forrasztó-ón. 4.) Csiszológép (vagy csiszolópapír) 5.) Bronzkefe. 6.) legalább 100 Watt-os rúdpáka. 7.) oldalcsípő fogó. 8.) csipesz.
Nagyon fontos a rúdpáka teljesítménye!! Az eljárás sarokköve a hősokk forrasztás(!), ugyanis nem szabad nagyon felmelegíteni az egész akkucellát, mert a felforrhat benne az elektrolit és ettől tönkremegy. Olyan forrasztási teljesítmény kell, amivel egy pillanat alatt elvégezhetjük a feladatot és nincs ideje a hőnek a pákából az akkuba vándorolnia. Erre a feladatra a kisebb (40-60 Watt-os) pákák alkalmatlanok! Ezekkel csak huzamosabb ideig melegítve érhetjük el a felületen a szükséges forrasztási hőmérsékletet, de e közben rengeteg hő vándorol az akku belsejébe károsítva, sőt tönkre téve azt!
Folytatása következik....